Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

hozzájárulást, így az egyébként országosan kért összeg felét vetették ki Miskolcra. A XVII. század közepétől a hódoltság teljes időszakában fennmaradt a kettős adóztatás rendszere, amit mindkét fél elfogadott. Mivel tényleges határ nem alakult ki, a magyar és a török oldalról is az adóztatási övezet kiterjesztésére törekedtek, aminek következtében állandósultak a kisebb-nagyobb összecsapások. A miskolci fizetés ügyében a törökök még egymás között sem mindig tudtak megegyezni, a budai basának adózókkal szemben 1554től a füleki bég is fellépett követeléseivel. Mivel a települések megtagadták a teljesítést, 1558-ig több alkalommal fegyveresen megkísérelte a Budára szánt összeg Fülek felé irányítását. Végül Telekessy Imre felső-magyarországi főkapitány 1558. október 13-án legyőzte Velicsányt, s a környék legalább egy időre megszabadult a jogtalanul követelőzőtől.

27 A miskolciak kettős adóztatásáról a XVI. századból többnyire jó adatok állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján a fizetés az alábbiak szerint alakult: 1544-ben a már említett török adón kívül a törvény értelmében Miskolc 186 forinttal járult hozzá a királyi kincstár bevételeihez.

28 1549-ben 115 portája után adózott, ekkor portaszáma, így vélhetően hozzájárulásuk is, a vármegyeinek 7,3%-át tette ki.

29 Az arányok hasonlóan alakultak 1552-ben is, de ekkor az 1550. évi királyi rendelkezés miatt „nem adnak rovást, mert tart az szabadság". Ugyanekkor jegyezték fel, hogy Balassa Zsigmond, a földbirtokos restantiája miskolci birtoka után összesen 172 forintot tett ki.

30 Ekkoriban a város 115 portájával a 20. legnagyobb mezőváros volt az országban.

31 1555-ben ugyanennyi adóegység után szedtek be 75 forint 44 dénárt, majd 1556-ban 25 forintot. Az összeg ilyen jelentős csökkenése nem a város elszegényedését jelzi: az adatok a subsidiumra vonatkoznak, aminek igénye kisebb volt, mint a rovásadóé. 1556-ban Borsodtól 809 forint 11 dénár subsidiumot kértek,

32 ebből részesedett 25 forinttal Miskolc, ahol az adófajta szempontjából lé27 BOROVSZKY S. 1909. 86. p. 28 SZENDREI J. 1883. 869. p. 29 MAKSAY F. 1990. 58. p. A borsodi portaszám 1549-ben 1573,5 volt. 30 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 7. 453. d. 140. 31 MAKSAY F. 1990. 75. p. 32 B.-A.-Z. m. Lt. XXXII. 7. 453. d. 375, 387. és 390.