Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA
apátúrsághoz tartozandó Miskolc várossában lévő ház, alatta lévő pincéjével, korcsmájával és mészárszékivel vagyon: N° 1 ". 219 A szerzetesrendek középkori eredetű kúriái mellett az újkorban a város fontos épülete, helye, tájékozódási pontja lett a Városháza is. A középkorban a város házának funkcióját a mindenkori bíró lakóháza töltötte be, sőt még 1565-ben sem volt a tanácsnak, kommunitásnak állandó, hivatalos épülete, helyisége. Ekkor Fánchy János, az egykori zálogbirtokos fivére, a vár officialisa írja Melith Ferencnek, a diósgyőri vár prefektusának Diósgyőrből: „Immár, hogy megírtam vala kegyelmednek elébbi levelemet az miskolci bíróság felől, annak utánna juta haza az Kannagyártó, mert hon nem volt. Mindjárást jőve fel hozzám, és erőssen menti magát, hogy az bíróságra nem elég volna, egy az, hogy háza sincs ahhoz való, mert igen kicsiny, más az penig, hogy igen eggyes ember". 220 A levélből kitűnik, hogy a bírónak a Városháza megépítése előtt rendelkeznie kellett megfelelő, tágas lakóházzal is, a város ügyeit intézendő. Amikor a XVI. század közepén, Miskolc égése után az uralkodó mészárszéknek való fundust adományoz a sokat szenvedett városnak a Piacról nyíló Mészár utcában, erre a telekre építik a későbbi Városházát. 1646-ban már meg kell újítani a Városkönyv bejegyzése szerint: „Az váras házát építettük meg, az pitvarának az oldalát újonnan rakatván fel és lábakat rakatván az boltja mellett". 1662-ben pedig az Avasi templom mellé épített harangtoronnyal együtt újrazsindelyezték, sőt egy „mészárszék is város számára építtetőit", valószínűleg a Városháza előtt, a Mészár utcában. 221 A szűkszavú leírás arra vall, hogy kőépület volt, boltozott helyiséggel, amelyhez kívülről kőtámasztékot építettek, és fából pitvart ragasztottak hozzá a korabeli ízlésnek és építéstechnikának megfelelően. Fedele is az igényesebb épületek mintájára készült, zsindelyből, neve: Várasháza volt. 222 Berendezését (amely szintén a korabeli lakáskultúrát tükrözte) a város javairól készült inventáriumból (1689) rekonstruálhatjuk: „A város házához való hosszú karszéket, három 219 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501 /d. VIL I. 1. 220 MOL P 108 Rep. 45. fasc. L. Nr. 2044. 221 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 273. és 288. p. 222 ...usque ad aedes dicti oppidi Miskolcz vulgo varas háza dicta (1663). B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 8. köt. 778.