Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

ták meg „Püspökháza, a sarkon".

214 Az elnevezést a ház sorsa magyarázza, hiszen 1550-60-as évek fordulója körül Szokalinszky István szepesi prépost és a tapolcai apátság kormányzója - más korabeli főpapokhoz hasonlóan - személyesen foglalta el kegyuraságának rezidenciáját, a szétrombolt tapolcai monostorban azonban nem élhetett, így néhány évet az apát miskolci házában töltött. Mivel az 1553. 8. tc. nem engedte meg az egyházi tizedek bérbeadását, Szokalinszky innen élvezte az apátság jövedelmét. Ebből a házból hurcolták el éjjel, titokban a tokaji várba, Némethi Ferenc fogságába 1562-ben, s csak Perényi Gábor hatalmának és vagyonának köszönhette megszabadulását.

215 Erről a híres és a politika helyszínévé is lett házról Cseh János tapolcai apát és a miskolci Mindenszentek oltárigazgatója, egri olvasó- és éneklőkanonok kérésére vizsgálatot tartottak 1633-ban, s a „miskolci kőházról, kit Királyházának is hínak", több tanú elmondta, hogy mindig „szabados ház volt... és ámítanak bort benne".

216 A ház másik nevét - Királyháza a Czikó nevű utcában (1607)

217 - szintén a birtokjog és annak változása magyarázza, s ugyancsak nem nélkülözi az egyházi javadalmak hódoltság korabeli sorsának jellegzetességeit. A tapolcai apát jövedelmeit - a tapolcai apátot illető tizedekkel együtt - ugyanis 1569-ben megszerezte a Kamara, s hol a Kamara, hol a szendrői vár tisztviselői birtokolták, mígnem 1606-ban Habardi László egri kanonok visszaszerezte az egyháznak.

218 A Királyháza elnevezés a középkori egyházi birtok fél évszázados újkori kamarai birtoklásának emléke. 1702-ben így írják össze az apátság tulajdonában lévő miskolci ingatlant: „Az tapolcai 214 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 833. p. 215 ...Steplianus Szakalinsky, qui tandem ad instar episcopi Agriensis Anthonii Verantii, Mathaei Szerdahelyi praepositi Mislensis, descendens quoque in residentiam suam, cum vitám ibidem commode eo, quod claustrum esset dirutum ducere non posset, in domo sua abbatiali Miskolcziensi aliquot annos peragendo iuxta Art. 8. Anni 1553., in quo clerus arendationi decimarum suarum minime consentiebat, in specie omnes percipiebat suos proventus. Idem postea abbas opera fraudulenta cuiusdam Joannis Sapka et aliorum Transsylvaniáé factionis addictorum, nocte et clam de dicta domo in arcem Tokay abductus. Admonotio E. Lossi episcopi Agr. ad Joannem Cheh abbatem Tapolchensem. 1634. HmLt Xffl-3/c. 51. Cl. m- Fasc. TTT. N° d/2587 216 Super domo lapidea in theatro oppidi Miskolcz erecta. HmLt XIII-3/c. 51. Cl. III. Fasc. TTT. N° d/2587 217 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 9. köt. 583. p. 218 HmLt XIII-3/C. 51. Cl. III. Fasc. TTT. N° d/2587