Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

hogy komoly veszélyforrást jelentett a várbeliek és a város lakói egészségére is. Haller Györgynek, Diósgyőr vára örökös urának 1670-ben a vármegye előtt tett tiltakozásából kiderül, hogy a trágya, mint gyúlékony anyag tűzvésznek is okozója és táplálója lehetett.

208 Miskolcon az évszázad tűzvésze ismeretlen okból tört ki 1672-ben és elemésztette a város nagy részét, amint a Városkönyv is megemlékezik róla: „Július 30. Istenünk bölcs ítéletiből származott haragja lévén szegény városunkon hirtelenséggel tűz támadván, és a rettenetes széliül erőt vévén, városunknak maga nagyobb részét megemésztette, elannyira, hogy a Czikó utcának egyik része, a Derék utcában a Gellértffi István és Magyar Pap György uraimék házoktul fogván a város végig, a Szirma utca egészen egy s két óra között délután kevés idő alatt földig égtek. Mellynek szertelen való égése miatt kisded gyermekek, szopósok és élemedett emberek is, betegesek lévén, utcákon megégtek és a lakosoknak is többire minden javok."

209 A tűz nemcsak a forró nyár és szél miatt terjedhetett gyorsan, hanem azért, mert „derék nyárban ollykor esett azon rettenetes égés, hogy a lakosok közzül ki-ki kívül az mezőn, ki együtt, ki másutt foglalatoskodtanak, és míg hazafutott, addig az házát földig égve találta. Az lakosoknak nemcsak a házok, hanem minden belől való jószágok, ládájok és ládabéli portékájuk és jószágokrul való levelek is öszveégtenek" 210 Az égés után pár évvel a házak egy részét már újjáépítették, nemes Veres Miklós Derék utcai kúriáját már három évvel az égés után „a fundamento újonnan építette fundusával" 211 Az égés miatti pusztulás lehetőséget adott, hogy miskolci telekhez jusson az, aki képes volt új épületet emelni. Az újjáépítés azonban sokszor az előzőnél kevésbé értékes ingatlant eredményezett. 1674-ben Bekény András kibéreli a 208 Mivel mind ennekelőtte való idegen kapitányok, s mind penig legközelebb az mostani diósgyőri kapitány, nemzetes Suskovits János uram az belső várban tartván lovait, ganéjokat az várnak majd közepére gyűjtvén, ki nem hordatják, mely ganéjnak rakásra való gyűjtése és rakáson való léte miatt az szükségnek és szorulásnak idején az beszorulandó nép az török ellenség ellen úgy, amint kívántatnék, nem is oltalmazhatná magát, és azon rakásra gyűlt ganéj miatt semmi emberséget nem tehetne. Másképpen is, ha az tűz bele talál akadni, az egész várnak az tűz miatt meg kelletik emésztődni. Országunknak Hlyen nevezetes edgyik bástyájának pusztulásával ez hazának és a protestáns úrnak is nem kicsiny kárával. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 6. köt. 714. p. 209 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 363. p. 210 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501 /b. XII. 33. 211 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. II. I. 4.