Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

ban is búza, 2 bokor gereben, 1 hitvány keszkenő kendő, 1 hitvány háló, 3 rossz láda, 1 hordó félig lőrével, 4 üres hordó, 4 kád. "

166 A bútorzat igen egyszerű, valószínűleg festett darabokból állt. 1682-ben Sarnai Mihály zálogba adja a városnak a Városháza melletti másfél telkét minden tartozékával, s a puszta állapotban lévő házban az alábbi bútorzatot találták: „egy semmirekellő asztal, jó béllett lóca, három fogas, a kamarájában is jó két béllett lóca. Egy jó öreg asztal lába és fia nélkül való. "

16V A karszék és lóca, mint legáltalánosabb bútordarabok a Városháza berendezéséhez is hozzátartoztak, 1678-ban a város hat karszéket vett 12 forintért, egy hosszú karszéket (lócát) 1,50-ért, az igényesebb székeket bőrrel vonták be, mint a városba szállt generálisét is.

168 A kéménnyel vagy füstelvezető nyílással ellátott vályogból vagy paticsból összerótt helyiségeket, a kőházak konyháit általában egyszerű tapasztott tűzhellyel fűtötték, amely az asszonyok helye volt, míg az asztalnál a férfiak ültek, amint egy 1676-os vármegyei tanúvallatás felidézi: „az Barta Márton uram házában láttam, hogy az asztalnál ott ült mind Barta Márton, s mind Aszalós István, az hogy ollyan alkalmatlan szót hallottam volna, nem hallottam, mivel én az tűzhelyen ültem, asszonyember lévén."

169 A konyha és pitvar leggyakoribb bútordarabja az asztal mellett a „tűzhely előtt való lóca" volt.

170 A miskolci házak nemcsak lakóhelyek, a házi gazdaság helyszínei voltak, hanem a kézművesek és iparosok műhelyei, munkahelyei is. Az egyik leggyakoribb foglalkozását, a kovácsmesterséget nem a klasszikus miskolci telkeken űzték, hanem általában vízközeli, a telkeken kívül eső helyeken, melyek felett a város kommunitása rendelkezett. 1616-ban „Mihály kovácsnak adott az tanács egy műhelynek való földet az Szinva mentében, az Derék utcában, Esztergáros (!) Lukács szomszédságában, kiért adott egy köbölt bort".

171 1690-ben egy másik Mihály kovács kereste meg a tanácsot, hogy „maga zálogos háza előtt varasunk közönséges földén adnánk egy kovácsműhelynek való helyet, holott építhetne magának műhelyt, az holott mesterségét (kivel életét, cselédét 166 VÁROSKÖNYV 140. sz. 167 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 1682. jan. 20. 168 NYÍRY D. 1927-1928. 116-177. pp. 169 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. XVIH. XI. 50. 170 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 9. köt. 580. p. 171 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 187. p.