Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

táplálhatni) űzhetné. Engedünk neki az megírt helyen az Szinyva mentéhen négy ölnyi földet elein kívül, szélességére három ölnyit."

172 1668-ban a tanács Palóczi Jánosnak adott „az Szinyva mellett egy darab földet, mellyen annak előtte Tamás kovács műhelye volt"}

73 A Kötelkönyv (1702) a Hunyad utca végén említ kovácsműhelyeket, a folyóvíz mellett köteleken kívüli fundusokon: „vagyon az Bük família vízimalma mellett egy fundus, mellyet mostan Nagy István kovács bír és házacskát is épített rajta". „Negyedik kötél: Két kovácsműhelyek: az malmok pataka mellett, egyik Mihály kovácsé, másik Nagy István kovács. Nincsen semmi pertinentiájuk, s kötélben sincsenek". A kovácsműhelyek a városkép jellegzetes elemei voltak, a miskolci mesterségek nagy részét azonban - kivéve a mészárosokét, akiknek egész utcájuk volt, s a molnárokét - a miskolci telkeken űzték, a házban, illetve udvaron, így a nemes Dánffy Péter házánál nemcsak (varga)műhely volt, hanem külön cserzőház is udvaron (1670).

174 VÍZ ÉS TŰZ Miskolc fő vize a hódoltság korában is a várost kettészelő Szinva maradt, valamint az Újváros vize, a Pece-patak, és a határban folyó patak, a Perbaj. A több ágra szakadó Szinvába a város területén a mellékágai, sőt több patak is belefolyt. A város felső, diósgyőri végén talán éppen azért telepíthettek malmokat, mert itt egy (névtelen) patak ömlött a Szinvába. A Kötelkönyv a Bük-malom közelében említi a „malmok patakát", s a felső vagy Szepessy-malom kendertörőjénél mondják a Lyukó-hegy felől leömlő patakot (1701): „Idvezült Szepessy Pál uram ásattatta volt el másfelé azt a vizet, amely a törő előtt foly, s jő a Lyukófőbül."

175 A város vizei miatt a hirtelen nagy esőzések tragikus következményekkel jártak. A legsúlyosabb elemi csapás 1691-ben érte Miskolcot. „Az áldozónapi sokadalom alkalmatosságával déllyesi négy 172 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 391. p. 173 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 315. p. 174 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 9. köt. 580-581. pp. 175 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. XVIII. XI. 1006.