Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

A tájszavak között ma is élő kandi, kangyi eredetileg az udvar végében álló terménytárolót, kamrát, vagy erre a célra elkerített területet jelent, sőt mellékutcát is.

142 A Kandia és a Szirma utca összetartozását mutatja, hogy 1654-ben Györgyfi János vesz zálogba egy telket, amely a Kandia vagy Szirma utcán fekszik (in piatea Kandia aliter Szirma).

143 Hogy a Kandia és Szirma utca valóban a Szinvánál kezdődtek, a csabai úton, mindennél pontosabban igazolja a vármegyei jegyzőkönyv 1678. évi adata, ahol a Szirma ucca egyik telkének keleti szomszédja a révhely (ab oriente vulgo ut dicitur Revhely), nyugatról pedig nemes Csizmadia János özvegyének háza.

144 Ez a rév a város középkori lakott végén valószínűleg az egyik legősibb átkelő a Szinván, amelyen a csabai-szentpéteri országút is átvezetett. 1662-ben a város felső (vagyis diósgyőri) végén a „Szinva vize mentében" egy malomhelyet ad el Tornaallyai Márton özvegye a Szepessy családnak, amely a Tetves Lepcze nevű utcában van.

145 A különös utcanév a Szinva felső folyásán fekvő malomhely piszkos, sáros voltát festi le, a Szinva-partnak és malomnak az újkor embere szemében is visszatetsző, elhanyagolt környezetét. A legkülönösebb utcanevet 1701-ben jegyezték fel Miskolcon, amikor a Szendrei-örökös Szikszai János a városnak kocsmájával és mészárszékével zálogba adta a Piac-Derék utcai kúriát, a ház nyugati szomszédjaként a Csókoló kis utcát említi.

146 Ugyanez a kis átjáró az Alsópiacon álló Szendrei-féle később Szikszai-Kura néven ismert kocsmát és mészárszéket tartó nemesi telektől vezetett a Szinvához. 1698-ban, amikor Kormos Erzsébet (előbb Szendrei Mártonné majd Veres Miklósné) a kúriabeli részét 5 évre zálogba adja Miskolc városa kommunitásának a Derék Piac utcában, a ház keletről Rosi Mihály, nyugatról pedig „az Szinyvára által járó szoros zugita szomszédságában" van.

147 A miskolci XVI-XVII. századi telekinscriptiók (zálogosítások, jobbágyi szolgáltatások alól felmentések) jegyzékét 1702-ben a Kötelkönyv mellékleteként a város, 1712-ben pedig a nádor utasítására az 142 B. LŐRINCZY É. 1992. Hl. 67-68. p. 143 MOL NRA 266/3. 144 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/5. 9. köt. 481. p. 145 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 7. köt. 692. p. 146 Miskolc 1701. ápr. 13. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501

/b. IV. 52. és 63. 147 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/b. LV. 51. és 66.