Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

egri káptalan készítette el. A két összeírásban 137 illetve 172 utcaneves ingatlan szerepel, az alábbi utcanevekkel és arányban: 6. táblázat: Miskolc utcanevei a telekinscriptiókban (1590-1700) két összeírás (1702/1712) alapján

148 Utcanév Telkek száma % Derék 37/57 37%/33% Újváros 24/28 17%/16% Meggyesalja 24/27 17%/16% Mészár 12/10 9%/6% Szirma 12/16 9%/10% Fábián 6/11 4%/6% Hunyad 6/9 4%/5% Cikó 7/7 5%/4% Boldogasszony 4/3 3%/2% Kandia 3/3 2%/2% Szinvaszög 1/1 1%/1% Kiskassa 1/1%/Összesen 137/172 200%/200% A „legkelendőbb" ingatlanokról készült összeírások Miskolc szinte teljes XVII. századi utcajegyzékét tartalmazzák, kivéve a zsellérsorokat, hiszen azok felett nem a földesúr, hanem a város és a kommunitással szorosan összefonódott egyház rendelkezett. A kora újkori források alig szólnak a miskolci utcák, utak karbantartásáról, ezért becses adat a Városkönyv 1672-es bejegyzése a Czikó utca javításáról. „A Czikó utcának az úttya régtől fogvást elboruló és romló lévén a szertelen való essős idők miatt, úgyannyira, hogy sem ember, sem marha szabadosan nem járhatta, ahhoz képest meg akarva építteni, atta a B[ecsületes] Tanács Túróczi Szabó Miklós uramnak rétét, földét, szabadosan bírja maga és successora, megrakván gallyal és ahhoz tartozó töltéssel, tárcsa és gyarapítsa fogyatkozás nélkül. "

U9 A bejegyzésből kitűnik, hogy az utcák vízmosta mélyedéseit és az egész utcát vesszőkkel töltötték fel és borították be a kátyúk és pocsolyák ellen. Még a főutca kövezéséről sem szól forrás. 148 KÖTELKÖNYV és MOL NRA 266/3 alapján 149 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 363. p.