Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

kül.

12 A tényleges védekezésre képtelen Miskolc és a kis települések „megfegyelmezéséhez" valójában egy kisebb csapat is elegendő lehetett. A fellépéssel a budai basa mindenképpen elérte célját, az érintettek ettől kezdve megfizették a kivetett adót Budára, majd Hatvanba.

13 A város az 1544. évi török támadás következtében olyan mértékű pusztulást szenvedett el, hogy 1550-ben I. Ferdinánd kénytelen volt adókedvezménnyel és telekadományokkal támogatni az újjáépítést

14 (1. ábra). A török adó vállalása azonban nem járt védelemmel, s így Miskolcnak továbbra is részt kellett vennie a királyi Magyarország katonai terheiből is. Eger védelmére a miskolci katonák is felvonultak, már 1551 elején a vár alatt táboroztak. Néhány hónappal később, a nyár kezdetén az egri püspök és a magyar kancellár közbenjárására parancsolta Ferdinánd Teufelnek, hogy engedje haza őket.

15 Az 1552. évi ostrom idején újra megjelentek, ötvenen erősítették a védelmet, Bolyki Tamás hadnagy irányítása alatt.

16 1564-ben, az I. Ferdinánd halálát követő török és erdélyi fellépésekkel szemben az érdemi ellenállás elmaradt, így a terjeszkedés tovább folytatódott. Mivel az új végvárvonal legfontosabb erőssége, Eger sokáig gondot okozott a törököknek, módszeresen támadták környékét. Különösen az 1560as évektől váltak gyakorivá a Gömört, Borsodot, Tornát, Hevest és Abaújt zaklató akciók, amelyek következtében számos település pusztává vált, mások a töröknek is adózni kényszerültek.

17 A „tizenötéves háborúban" kezdettől fogva megtaláljuk a miskolciakat, akik igyekeztek eleget tenni katonaállítási kötelezettségüknek, a személyes felkelésre szólító parancsoknak. Egy 1595-ből származó vármegyei statútum arra utal, hogy az említett kötelezettség teljesítése időnként és helyenként nem történt meg az előírásoknak megfelelően. Ekkor - nem először, a következő században pedig 12 SZAKÁLY F. 1984. 174-176. p. A kémjelentések Buda török őrségét 1542-ben 10 000re tették. 13 BOROVSZKY S. 1909. 263. p. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501

/a. Sp. I. 2. köt. 5. 15 SZENDREI J. 1886-1911. 2. köt. 108. p. 16 SZENDREI J. 1886-1911. 2. köt. 108. p. BOROVSZKY S. 1909. 85. p. 17 SZENDREI J. 1886-1911. 2. köt. 107-108. és 110. p. BOROVSZKY S. 1909. 85-90. p. A pusztafalvak kimutatása.