Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

egyre gyakrabban - büntetést helyeztek kilátásba arra az esetre, ha valamelyik főpap, fő- vagy köznemes nem küldené a megadott helyre és időben jól felszerelt gyalogos és lovas katonáit.

18 Szintén büntetés terhe mellett kötelezte a vármegye 1593-ban településeit - vélhetően Miskolcot is - a törökök számára rejtekhelyül szolgáló erdők kivágására.

19 A fenti intézkedések azonban kevésnek bizonyultak Eger, egyben a térség megvédéséhez: 1596-ban a vár eleste és a mezőkeresztesi vereség következtében Borsod megye részben hódolt területté vált; csupán Ónod, Szendrő és Diósgyőr kerülte el az idegen uralmat. Az említett események a környék jelentős pusztulását eredményezték. A megye déli része teljesen elpusztult, számos település mellett Miskolcot is felégették, lakosainak egy részét elhurcolták. Városunkban ekkor 39 ház égett le, a károkat csak növelte a felső-magyarországi és erdélyi hadak átvonulása, majd a mezőkeresztesi csatából menekült Miksa főherceg erre történő átvonulása. Ennek ellenére Miskolc viszonylag épen maradt, amit rajta kívül csak a három várról mondhatunk el.

20 Az 1599. évi tatár betörés azonban tovább rontott a város helyzetén.

21 A térség és Miskolc hódolt jellege nem jelentett egyben katonai megszállást is. Borsod vármegye a hódoltság szélére került, ahol a magyar várak (Szendrő, Ónod) katonaságának jelenléte ellensúlyozta az egri törökök erejét, így csak a ténylegesen elfoglalt várak körzete vált valóban meghódította. A magyar kézen maradt erősségek körzetében a török hatalom az adóztatásban nyilvánult meg, Miskolc esetében is ez jelentette az idegen uralmat. A városba nem települtek be törökök, az önkormányzat sértetlen maradt, választott testület gondoskodott arról, hogy a legkisebb károkkal éljék túl a nehéz időket. Miskolc török adóztatása 1544 után kezdődött. Területileg a budai vilajet hatvani szandzsákához, Eger elfoglalása után az egri vilajethez tartozott, körzetében létrehozták a miskolci náhijét (2. ábra). 18 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 3. köt. 420-421. p. 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 2. köt. 323-324. p. 20 SZENDREI J. 1886-1911. 2. köt. 111-113. p. 21 BOROVSZKY S. 1909. 296-297. p.