Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

nyező vármegyék kötelességévé tették az építési munkában való részvételt, az eszközök szállítását, Borsod szintén kivette részét a felújításból és az ellátásból.

6 1616-ban az országbíró is Ónod restaurálására figyelmeztette a vármegyét.

7 A borsodiak legfőbb kötelessége a diósgyőri vár rendbetétele, ellátása volt, amire az 1602. évi 14. törvénycikk is kötelezte. Miskolc a diósgyőri uradalom részeként elsősorban ide tartozott munkával, élelemmel, a vár fenntartásával és a katonaság ellátásával kapcsolatos szolgáltatásokkal.

8 Hiába hozták azonban a vár megerősítését célzó törvényeket, rendeleteket, az egyre szegényebb települések nem nagyon tudták teljesíteni azokat. így például 1597-ben arról szólt a jelentés, hogy a vármegye csak kevesebb katonát tud tartani a diósgyőri várban, mert az iderendelt Miskolc, Keresztes, Kövesd több településsel együtt nagy pusztulást szenvedett.

9 A megerősítés tehát elmaradt, az ellátás akadozott, 1664 után pedig már nem volt érdemes korszerűsíteni a várat, amely az ágyúk alkalmazása következtében védhetetlenné vált. 1678. július 11-én pusztult el, a visszafoglaló háborúk idején semmilyen jelentősége nem volt.

10 Szendrő kivételével igazán komoly védelem nélkül kényszerült tehát szembenézni Borsod vármegye az új hatalommal, aminek erejét röviddel Buda eleste után közvetlenül megérezhette. A basa hódolásra való felszólításának ellenszegülő Miskolc megbüntetésére 1544 augusztusában török csapat érkezett, amely feldúlta, kirabolta a várost. A támadók létszámát korábban 8000 főre tették,

11 ez azonban mindenképpen túlzás. Ebben az évben ugyan jelentősebb török hadsereg mozgott az országban, de a hadműveletek döntően a Dunántúlon, illetve a Duna vonalánál zajlottak, így a katonák többsége is ott-tartózkodott. Buda őrsége pedig nem nélkülözhetett ennyi embert, hiszen így a legfontosabb várat hagyták volna védelem nél6 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 4. köt. 333. p. 1619-ben Ónodhoz palánkfát, vesszőt és munkaerőt rendeltek. 7 BOROVSZKY S. 1909. 321. p. 8 BOROVSZKY S. 1909. 315. p. 9 BOROVSZKY S. 1909. 314. p. 10 IZSÉPI E. 1969. 195-196. p. 11 BOROVSZKY S. 1909. 84. p.