Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

újabb négysíros temetőrészletét figyelembe véve - egy nagyobb, a Miskolccal szomszédos Kistokajból előkerülthöz hasonló temetőhöz tartozik. A belőle származó leletanyag összegző értékelését a Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből című kötetből idézzük, az eredeti irodalmi hivatkozásoktól eltekintve: „Miskolc-repülőtéren a 25 feltárt sírból 10 tartalmazott mellékleteket, kevesebb mint a temetkezések fele. Arányaiban ez megegyezik az ásatója által a X. századra, annak az első felére keltezett káli temetőével; ott 68 sír közül 35-ben nem került elő tárgyi leletanyag. Ez utóbbinak összetétele is nagyon közel áll a repülőtéri temetőéhez. Az egyetlen jelentős különbség, hogy Kálón edények nem bukkantak elő. Aldebrő-Mocsároson a temető legfeljebb kétharmadát sikerült feltárni, a 34 sírból 19 melléklet nélkülinek bizonyult. Leletanyagának összetétele szintén hasonló a repülőtérihez, az eltérést a két aldebrői rangos, Itajfonatkorongos női sír jelenti. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a Miskolc-repülőtéri temető eredetileg több száz sírból állhatott A repülőtéri temető időrendjének, társadalmi besorolásának pontosításához az alábbiakban röviden áttekintjük a rendelkezésre álló leletanyagot. Ékszerek, ruhadíszek: Összesen négy sírból került elő hajkarika, valamennyiből 2-2 darab. Mindegyik vékony bronz huzalból készült, nyitottak. E jelenség inkább a köznépi temetők felé mutat, a középréteg sírjaiban ritkább ez az ékszer, s akkor is sokszor csak egyesével találjuk azokat. Mindössze egyetlen S végű hajkarikáról van tudomásunk, az 1903-ból ismert szórványleletek között: ez vékony huzalból készült, e típus mai ismereteink szerint a 960-970-es évektől használatos. Változatos színű, formájú és nagyságú gyöngyök a 4, a 11. és a 17. sírokból ismeretesek. Többségük a X-XI. század folyamán végig használatban volt. Egy ritkább típusra azonban szeretném felhívni a figyelmet: A 11. sírban került elő 12 db olyan kúp alakú, csigavonalban futó bordákkal díszített, felső végén átfúrt gömböcskével lezárt pasztagyöngy, melyek párhuzamát Marosgombás gazdag honfoglalás kori temetőjének egyik rangos női sírjából ismerjük. E biztosan a X. század első feléből származó párhuzam alapján e ritka gyöngytípust -sa vele keltezhető 11. sírt is - a X. századra datálliatjuk. Füles gombok az 1, 2. és 11. sírokban voltak, szórványként még további 6 db-ot találtak. Keltező értékük nincs, valamennyi bronzból készült, öntött. Figyelmet érdemel, hogy az 1. sírban a vázból délre 32 cm-re került elő a 8 db füles gomb; ez esetben feltehetőleg a halott mellé tett, utólag beásott ruhára gondoltunk.