Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

E közösség a jelek szerint nem díszítette ruháját fémver etekkel. Mindössze a 2. sírban volt egy vékony préselt ezüst rozetta, de a feltárás során az is megsemmisült. Ruhájára varrhatta, vagy nyakláncra fűzve hordhatta tulajdonosa a 4. sírban talált egyetlen bronz övveretet, e másodlagos felhasználású tárgy pontos párhuzamát Szentes-Nagyhegyről ismerjük. Viszonylag nagy a karperecek száma. A 2. sír két elhegyesedő végű, vékony bronz huzalból hajlított karperecét legújabban 930-1000 közé keltezi a kutatás. A 4. sírban feltárt pödrött végű, véséssel díszített pántkarperec analógiái a X. század második feléből származnak. Miskolctól néhány kilométerre délre, Sajóládon is napvilágra került egy hasonló lelet, egy aranyozott bronz rozetta kíséretében. A 12. sírban, a bordás nyakú edénnyel együtt talált karperec nem került múzeumba, típusát nem ismerjük. Szórványként még egy kígyófejes és két nyitott végű vastag bronz huzalkarperec szerepel. Utóbbi az ezredforduló tájától volt használatos, előbbi már a X. század közepétől. A 2. sírból ismert két ezüst kövesgyűrű párhuzamai főként a X. század első kétharmadára keltezhető rangos sírokból, középrétegbeli temetőkből ismeretesek. Tágabb időhatárok közé helyezhetjük a 4. sír két öntött fejesgyűrűjét, használatuk a XI. századig nyúlik. Fegyverzet, lószerszám. A szablya főként a honfoglalás kori középréteg temetőire, ott is inkább a rangosabb sírokra jellemző, bár ritkábban előfordul köznépi temetőkben is. Mai tudásunk szerint a X. század 60-as és 70-es éveiig tették sírba. Ebből az időszakból származhat a repülőtéri 5. sírban talált fegyver is. Nem kerülhetett a X. század utolsó harmadánál előbb a földbe viszont a feltételesen e temetőhöz sorolt kétélű kard, mely típusa alapján az ezredforduló táján készülhetett. Nyílhegyek az 1, 3. és 5. sírból kerültek elő, ezenkívül szórványként is jutott egy a múzeumba. A 3. és 5. sírban találta az ásató a vaspálcákkal merevített tegez maradványait is. A temetőből egy lovas és egy lószerszámos sírt ismerünk. Az előző mellett nem volt lószerszám, ez alighanem a bolygatásnak esett áldozatul. Figyelmet érdemel viszont az 5. sír oldalpálcás zabiája; ezt a típust inkább előkelők használták. Használati eszközök, kerámia. Nem alkalmas pontosabb datálásra két ívelt hátú kés - egyik a 3. sírból, a másik szórvány - valamint az ugyancsak szórvány szíjelosztó karika sem. Nem sorolható a honfoglaló magyarok keletről magával hozott hagyatékához a vasalt favödör, őseink feltehetőleg a helyben talált népektől vették át a használatát. Főként a Kárpát-