Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

mezese azóta is őskőkor kutatásunk egyik hajtómotorja, amely egyúttal a legnagyobb nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. 1909-ben a Bükk hegységből, ahol az azóta eltelt közel kilenc évtized során mintegy 30 karsztos üregben végeztek régészeti ásatásokat, átkerült a kutatás a Dunántúlra is. Ott ez évben a tatai mamutvadász-tábor feltárását kezdte meg Kormos Tivadar.

27 A miskolci táj, a Bükk-vidék és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindmáig nemcsak azzal tűnik ki a magyar régészet- és őstörténettudományban, hogy ez a régió lett a hazai őskőkorkutatás szülőhelye, hanem azzal is, hogy mindmáig ez is maradt az országnak az a része, ahonnan a legtöbb ismeret gyűlt össze az őstörténet vadász-gyűjtögető társadalmainak koráról. A miskolci táj tudománytörténeti szerepét mai szemmel értékelve Herman Ottó nézetével szemben nem a Somme, hanem inkább a Vezére folyó völgye tűnik közvetlenül összehasonlíthatónak. Itt is ott is egyforma bőségben sorakoznak a híres barlangi és nyíltszíni lelőhelyek. Maga Miskolc pedig sokkal inkább emlékeztet a Vezére fővárosára, Les Eyziesre, ahol egyébként az őskőkor-kutatásunk születésének 100. évfordulójára rendezett nemzetközi emlékkonferencia tanulmánykötete is megjelent,

28 mint a Somme melletti Abbevillere, a prehistória szülővárosára. Amiben mégis különbség van, és sajnos nem is kevés - nevezetesen, hogy míg Les Eyzies az őstörténetturizmusból él meg, addig Miskolcon mind ez idáig ilyen egyszerűen nem létezik -, arról biztosan nem a hasonlóságokat, a potenciális lehetőségeket szorgalmas munkával létrehozó régészeink, őstörténészeink tehetnek. E kitekintés után, kutatástörténeti alfejezetünk végén mindenképpen meg kell említenünk azt a gyökeres fordulatot, ami az 1950-es és 1960-as években következett be őskőkorkutatásunk szemléletében.

29 Ekkor fordult ugyanis a figyelem a már-már egyoldalúvá vált barlangásatások után - amiknek persze a Szeletán kívül olyan nevezetes Szinva-völgyi ősemberi lelőhelyek köszönhetőek, mint például a Háromkúti-, a Herman Ottó-barlang, a Puskaporosi-kőfülke 27 VÉRTES L. 1965. 107. p. 28 RINGER Á.-BOUSSAT, Ch.-CHADELLE, J. P. 1995. 29 RINGER Á. 1989. 77-82. p.