Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS

csak Eger, Székesfehérvár és Nagyvárad volt a külföldi kereskedők előtt ismert. Tehát Északkelet-Magyarországnak a nemzetközi szempontból a legfontosabb gazdasági központja ebben az időben Eger volt - ami persze nem jelenti azt, hogy Kassa nem volt jelentősebb város Egernél, de úgy látszik, a sokadalmakat itt sokkal fontosabbaknak tartotta a nemzetközi kereskedelmi réteg.

12 A nagyobb városok által uralt piackörzetek között voltak a középkori Magyarországon olyan területek, amelyek nem estek bele egyik jelentősebb város piackörzetébe sem. Ilyen volt például a Pozsony-Sopron, másrészt Buda-Székesfehérvár piackörzete között Győr vagy Pápa, vagy akár a dél-dunántúli terület, de a Buda, a bányavárosok és Kassa körüli piackörzetek közötti részbe esik Eger, Gyöngyös és Miskolc maga is. Mindez valószínűleg hozzájárult, hogy ezek a mezővárosok erőteljesebb fejlődésnek indulhattak, hiszen a nagyobb városok eléggé távol feküdtek tőlük. Ezt tökéletesen világosan lehet látni a Magyarország piackörzeteiről készített térképen.

13 Meg kell még jegyezni a népsűrűségnek a kérdését. A középkor végi Magyarországon a legsűrűbben lakott területek a dombvidékek voltak, a legritkábban lakottak pedig egyrészt a magas hegyvidékek, másrészt az alföldi területek. Ha Borsod megyét vesszük figyelembe, Tóth Péter már idézett tanulmánya mutatott rá arra,

14 hogy Észak-Borsod dombvidék, s ezen a területen találjuk a legnagyobb szőlőművelést is, Dél-Borsod ezzel szemben alföldi terület. Ehhez még hozzá kell számítani, hogy Borsod megyébe esik a lakatlan Bükk hegység területe is. Ebből tehát az következik, hogy Dél-Borsod népessége valószínűleg az ország hasonló területeihez képest ritka volt, Észak-Borsodot viszont sűrűn lakták. Ha most összehasonlítjuk az ország többi megyéinek - beleértve Erdélyt és Szlavóniát, illetve a kiváltságos területeket, mint például a Székelyföldet, a Szászföldet és a Jászkunságot - a népsűrűségét, akkor a következő eredményt kapjuk. Borsod megye a maga négyzetkilométerenkénti 12,6 fő népsűrűségével az ország közigazgatási terü12 Meder, Handel Buch... Nürnberg, 1562. LXVI-LXVII. p. 13 KUBINYI A. 1971. 66. p. 2. ábra. 14 TÓTH P. 1994. 113-116. p.