Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD
zásra szánt munkaeszközökről van szó. A traszológiai vizsgálatoknak azonban van egy másik fontos tanulsága is. Nevezetesen, ha a darabokon semmiféle, még mikroszkopikus méretű, kopás és karcolás sem tapasztalható, erősen kétséges, hogy a leletek csuszamlással jutottak volna előkerülési helyükre, ahogyan azt Papp feltételezte. Olyan, több mint 100 méteres csuszamlási pályán történő tömegmozgás ugyanis, ami a nagyméretű „szakócákat" az Avasi temető szintjéről - a legcsekélyebb sérülés nélkül! - a Bársony ház helyére szállította volna, alighanem teljességgel valószínűtlen. Mondani sem kell, hogy a mindmáig páratlan kőszerszámok kora, régészeti besorolása és funkciója körüli rejtélyes kérdések kezdettől fogva izgatták a szakkutatást. Anélkül, hogy a kutatástörténeti vonatkozásokat itt teljességgel számba vehetnénk, egy, az elmúlt évek során körvonalazódott új, lehetséges értelmezést teszünk közzé, a hazai őskőkorkutatás születésének e két párját ritkító szimbólumáról. Ez az interpretáció nemcsak a lelőhely fentebb ismertetett, alapvetően újat hozó rétegtani-időrendi értékelésére, továbbá a használat módját végre eldöntő traszológiai vizsgálatokra épülhet. Már 1983-ban ismertté vált az alábbiakban részletesebben tárgyalandó szeleta kultúra előzménye, a sajóbábonyi fő előfordulása után elnevezett középső-őskőkori bábonyi régészeti műveltség. 18 Gábori Miklóssal 19 egyetértve, ebben az iparban sikerült megtalálni a „miskolci szakócák" jellemző technológiai-tipológiai sajátosságait. 20 így - mai ismereteink szerint megadható a leletek kulturális besorolása is, mégpedig a bábonyi műveltség fiatalabb szakaszába. Ami egyúttal jó egyezést mutat a Bársony ház alatti Szinva terasz löszös jégkori fedőüledékének 60 000-70 000 évre valószínűsített korával. Van azonban még egy igen fontos időrendi fogódzó ebben az értékes kis leletanyagban, aminek a kronológiai jelentőségét igazán csak az elmúlt évek során sikerült megfejteni. A dunántúli szeleta kultúra, vagy újabb - az őskőkorkutatás nevezéktan! gyakorlata szerint franciás hangzású - nevén jankovichien revíziós munkálatai 18 RINGER Á. 1983. 19 GÁBORI M. 1984. 69-115. p. 20 RINGER Á. 1994. 33-35. p.
