Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

téknevet - következésképpen sok lakosról feltételezhetjük, hogy ő, vagy valamelyik felmenője idegenből került a városba. Az is kitű­nik továbbá, hogy az ilyen nevet viselő személyek szép számmal kapcsolhatók a régi városhoz (ott laktak, vagy az ottani elöljáró­ságnak voltak a tagjai), tehát ha a nevük alapján hospeseknek mi­nősítjük őket, akkor fel kell tételeznünk, hogy ez a társadalmi réteg O-Miskolcon is jelen volt. Mivel azonban adataink egy több, mint száz esztendőt felölelő időszakból származnak, azt is joggal feltéte­lezhetjük, hogy a hospesként eredetileg az új városba érkezettek le­származottai telepedtek meg valamikor később a nagyobb presz­tízst jelentő régi városban. Ugyancsak a hospesek rétegéhez való tartozásra utalhat egy má­sik névtípus: amikor tudniillik a vezetéknév valamilyen nép vagy népcsoport nevével azonos. A középkori Miskolcon több ilyen jel­legű vezetéknevet viselő személlyel is találkozunk. Kun András egy 1453-ban a régi város elöljárósága által kiadott oklevél 48 szerint szőlőtulajdonos a Szentgyörgy hegyen, később pedig O-Miskolc fő­bírójává többször is megválasztják: 1461-ben és 1469-ben biztosan ő viseli ezt a tisztséget. 49 Talán a rokona (fia?) volt az a miskolci Kun Demeter, aki egy Borsod vármegye által kiadott bizonyságlevél szerint a feleségével, Gyönggyel és fiukkal, Györggyel együtt 1478­ban 10 forintért, két köböl gabonáért és fél hordó borért megvásá­rolt egy rétet Szirma falu határában. 50 - Ugyancsak felbukkan for­rásainkban a Tót vezetéknév, mégpedig két személlyel kapcsolat­ban. Egyikük, Tót Lőrinc 1503-ban Új-Miskolc bírája volt, s ilyen minőségében említi Anna királyné több oklevele is, amelyekkel megújította és megerősítette Miskolc kiváltságait. 51 Másikuknak, a régi város elöljárósága által egy 1480-ban kiadott oklevélben 52 em­lített Tót Péternek az esete már bonyolultabb. Az oklevél szerint né­hai Fülöp bíró (aki a más forrásokban is szereplő Filep Tamás bí­róval azonosítható) özvegyének, Katalin asszonynak a fia volt, s a 48 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 88. p. 49 SZENDREI J. 1886-1911. Hl. köt. 98. p. és MOL. Dl. 83780. sz. 50 MOL. Dl. 83329. sz. 51 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 132., 134., 136. és 138. p. 52 MOL. Dl. 107799. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents