Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER
téknevet - következésképpen sok lakosról feltételezhetjük, hogy ő, vagy valamelyik felmenője idegenből került a városba. Az is kitűnik továbbá, hogy az ilyen nevet viselő személyek szép számmal kapcsolhatók a régi városhoz (ott laktak, vagy az ottani elöljáróságnak voltak a tagjai), tehát ha a nevük alapján hospeseknek minősítjük őket, akkor fel kell tételeznünk, hogy ez a társadalmi réteg O-Miskolcon is jelen volt. Mivel azonban adataink egy több, mint száz esztendőt felölelő időszakból származnak, azt is joggal feltételezhetjük, hogy a hospesként eredetileg az új városba érkezettek leszármazottai telepedtek meg valamikor később a nagyobb presztízst jelentő régi városban. Ugyancsak a hospesek rétegéhez való tartozásra utalhat egy másik névtípus: amikor tudniillik a vezetéknév valamilyen nép vagy népcsoport nevével azonos. A középkori Miskolcon több ilyen jellegű vezetéknevet viselő személlyel is találkozunk. Kun András egy 1453-ban a régi város elöljárósága által kiadott oklevél 48 szerint szőlőtulajdonos a Szentgyörgy hegyen, később pedig O-Miskolc főbírójává többször is megválasztják: 1461-ben és 1469-ben biztosan ő viseli ezt a tisztséget. 49 Talán a rokona (fia?) volt az a miskolci Kun Demeter, aki egy Borsod vármegye által kiadott bizonyságlevél szerint a feleségével, Gyönggyel és fiukkal, Györggyel együtt 1478ban 10 forintért, két köböl gabonáért és fél hordó borért megvásárolt egy rétet Szirma falu határában. 50 - Ugyancsak felbukkan forrásainkban a Tót vezetéknév, mégpedig két személlyel kapcsolatban. Egyikük, Tót Lőrinc 1503-ban Új-Miskolc bírája volt, s ilyen minőségében említi Anna királyné több oklevele is, amelyekkel megújította és megerősítette Miskolc kiváltságait. 51 Másikuknak, a régi város elöljárósága által egy 1480-ban kiadott oklevélben 52 említett Tót Péternek az esete már bonyolultabb. Az oklevél szerint néhai Fülöp bíró (aki a más forrásokban is szereplő Filep Tamás bíróval azonosítható) özvegyének, Katalin asszonynak a fia volt, s a 48 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 88. p. 49 SZENDREI J. 1886-1911. Hl. köt. 98. p. és MOL. Dl. 83780. sz. 50 MOL. Dl. 83329. sz. 51 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 132., 134., 136. és 138. p. 52 MOL. Dl. 107799. sz.