Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

mondott esztendőben megosztozott Katalin asszony leányával, Orsolyával - Túri Simon deák házastársával - az anyjuk után maradt javakon, mégpedig olyanképpen, hogy neki jutott a város közepén, a tapolcai apát házának a szomszédságában lévő ház. Miután az oklevél hallgat arról, hogy az osztozó örökösök testvérek lettek volna, vagy hogy Tót Péter Fülöp bíró fia lett volna, arra kell gondolnunk: Katalin asszonynak talán egy korábbi házasságából származhatott, tehát az apja viselte ezt a nevet, amely mindenesetre azért az ország északi részéből való származásának a bizonyítéka. - Még egy népnév fordul elő vezetéknévként a forrásainkban. Német Pál 1461-ben Új-Miskolc egyik esküdtje, s ilyen minőségében előterjesztője annak a panasznak, amely szerint a diósgyőri várnagyok költöztetése sok kárvallással jár a lakosoknak.

53 Német György neve hasonló helyzetben bukkan fel: 1503-ban Pankotha Antallal együtt a Miskolc mezővárosban lakó zsellérek képviseletében ő mutatta be Anna királyné előtt II. Ulászló és Hunyadi Mátyás király azon oklevelét, amellyel az összes zsellér felmentést nyert az adófizetés alól.

54 Nyilván ő is ugyanilyen társadalmi helyzetű lehetett, s ha rokonságban állott az előbb említett új városi esküdttel, akkor azt is feltételezhetjük, hogy ezt a később létrejött városrészt nagy számban lakták a zsellérek. Természetesen nem mindegyik jövevény lakos viselt származási helyre vagy nemzetiségre utaló vezetéknevet. így például tudunk egy János fia Gál nevű pesti polgárról, aki házasság révén került a városba: az itteni lakos Nagy Bálint fiának, Miklósnak a Dorottya nevű leányát vette feleségül, amint az kiderül egy 1458-ban kelt oklevélből.

55 Gömör vármegye alispánja és szolgabírái pedig 1475ben arról adtak ki bizonyságlevelet, hogy egy Kis Lőrinc nevű ember, aki korábban a Gömör megyei Szuha községben lakott, elzálogosította ottani jószágait, miután Miskolcra költözött és ott is lakik.

56 - Ez a két adat tehát egyértelműen arra mutat, hogy más tí53 SZENDREI J. 1886-1911. m. köt. 98. p. 54 SZENDREI J. 1886-1911. ül. köt. 139. p. 55 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 89-91. p. (A fejregesztában tévesen Gallus Jánosként szerepel.) 56 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 112. p.