Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

is, hiszen a település körzete már a tatárjárást megelőző időkben a távolsági kereskedők által sűrűn látogatott terület volt.

6 Hogy hányan lakhatták a XIV. század első felében Miskolcot, arra a pápai tizedjegyzék alapján következtethetünk. Eszerint az 1332-1335 közötti esztendőkben a helység plébánosa évente átlagosan 18 garas tizedet fizetett a híveitől kapott jövedelmei után (ennél többet Borsod vármegyében Edelény, Harsány, Sajókaza, Keresztespüspöki, Szendrő, Sajószentpéter, Telekes, Felsőzsolca és talán Bükkábrány plébánosa adózott, tehát Miskolc csak a 9-10. helyet foglalta el a megyebeli települések között).

7 Ha feltételezzük, hogy egy plébános adott jövedelme arányos a plébániájához tartozó híveknek a számával, akkor ebből a 18 garasból arra következtethetünk, hogy a miskolci telkek száma a mondott időszakban 54 lehetett. Erre a következtetésre egy analógia nyújt segítséget. Fennmaradt ugyanis egy adat, amely szerint Putnok, amelynek plébánosa 15 garas pápai tizedet fizetett, 1338-ban 45 telekre volt felosztva

8 - eszerint három jobbágytelek után járó plébánosi jövedelem tizede tett ki egy garast, s így Miskolcon 48 telekkel számolhatunk. Ezeknek a telkeknek egy része biztosan nem a plébániás helyen volt, hanem azokon a településeken, amelyeknek a templomai a miskolci plébánia leányegyházai voltak; a kikövetkeztetett telekszámból tehát valamennyit nyilván le kell vonnunk, de feltehetőleg nem sokat, mert a Miskolccal közvetlenül szomszédos és plébániával nem rendelkező településekhez közelebb is voltak plébániás helyek. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy a XIV század első felében a miskolci telkek száma elérte, esetleg meg is haladta az ötvenet. Ennél azonban feltétlenül több családdal kell számolnunk, hiszen már ekkor is lakhattak itt a jobbágytelekhez tartozó földekkel nem bíró zsellérek, valamint - és erre konkrét adatunk van - jobbágynak szintén nem minősülő, a birtokos földjén dolgozó szerviensek. Megengedve tehát, hogy egy család valóban 5 főből állott (ilyen családnagysággal számol a szakirodalom), óvatos becsléssel Miskolc lakosainak a számát 500 körülire tehetjük. 6 KUBINYI A. 1985 . 35. p. 7 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 749-750. p. 8 GYÖRFFY Gy. 1987. III. köt. 478. p.