Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁSA - TÓTH PÉTER

Regálé-jövedelmekkel összefüggő kiváltságok Külön csoportba kívánkoznak azok a privilégiumok, amelyek a királyi kisebb haszonvételi jogokkal függenek össze. Ezekről a jogokról általában elmondható, hogy egy részük (vám-, rév- és vásárjövedelem) a XIV. század elejére a földesurak birtokába került, más részük (erdőhasználat, hús- és boráruitatási jog, stb.) pedig a XV. században alakult ki; mindkét fajta haszonvétel azonban jelentős jövedelmet biztosított a földbirtokosoknak.

22 E jogoknak, vagy legalábbis egy részüknek a megszerzése tehát elsőrangú városi érdeknek minősült, hiszen jövedelemmel járt együtt. Ami a haszonvételek első csoportjával kapcsolatos kiváltságokat illeti, ilyenekről nem rendelkezünk információkkal: Miskolcon vámról vagy révről nincs tudomásunk, s a piacok (esetleg vásárok) vámjával kapcsolatban is csak azt mondhatjuk, hogy 1360-ban ez biztosan a földesúr jövedelmeit szaporította.

23 Az egyetlen információtöredék, amely talán összefüggésbe hozható a vásárvámmal, a vargák 1521-ben kelt céhkiváltságában maradt fenn. Ez az oklevél egyebek mellett arról is intézkedik, hogy a vargák céhmesterének szabadságában áll elkobozni az árut azoktól a külső emberektől (kereskedőktől vagy kalmároktól), akik ilyet merészelnek a miskolci piacon árulni, s az elkobzott portékák értékének harmada a céhmestert, másik harmada a „bíránkat", utolsó harmada pedig az esküdt polgárokat és a jegyzőt illeti meg.

24 Kérdés, hogy miként kell értelmezni ezt a „judex noster" kifejezést? Jóllehet a középkori városi bíróság a város urát illette, s a miskolci bíró így a király, mint földesura nevében ítélkezett és ezért a király joggal nevezhette „a mi bíránknak", az is elképzelhető, hogy ebben az esetben egy olyan vásárbíróról van szó, aki a város vezetőségétől független királyi (földesúri) tisztségviselő, hiszen a formulák együtt szokták kezelni a város bíráját és esküdtjeit. De még ha helytálló is ez a feltételezés, fontosabb számunkra az a tény, hogy a város a XVI. század elején már egészen biztosan része22 BÁN P. (szerk). 1989. 0/1. 256. p. 23 LEVELES E. 1927-1928. 209. p. 24 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 167. p.