Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁSA - TÓTH PÉTER
zam (több hetipiac és viszonylag kései országos vásár) alapján talán levonható a következtetés, hogy a nagy forgalmú hetipiac(ok) helyettesíthették az országos vásárt, s két különböző vásártípus nem feltétlenül a városi fejlődés mutatója. A vámmentességre vonatkozó kiváltságok A gazdasági jellegű kiváltságoknak egy másik fontos csoportját az úgynevezett vámmentességek alkotják. Az árutermelés egy szintjén ugyanis a termelők már nem tudták feleslegeiket a helyi hetipiacokon és országos vásárokon értékesíteni, hanem arra kényszerültek, hogy más, olykor igen távoli helyekre elszállítva próbáljanak meg túladni portékáikon. Ezen a szinten ráadásul megjelentek a kereskedők, akik mintegy átvállalták a termelőktől az árufölösleg értékesítésének a terheit. E terhek közül a legnagyobbnak kétségkívül a vám minősült: az ebből származó jövedelem kezdetben a királyi kamara haszna volt, később azonban a vámszedési jogok eladományozása folytán a földbirtokosok tulajdonába került. A vámok természetesen megnövelték az eladni vitt portékák árát: a vámmentesség jelentősége tehát abban állott, hogy az árucikkek a mentesség következtében „versenyképesebbek" maradtak. így a ilyen típusú kiváltságok egyszerre vagy fokozatosan történő megszerzése' minden város alapvető érdekei közé tartozott. 16 A vámkiváltságoknak két fajtája ismeretes: az egyik az általános kiváltság, amely az ország összes vámszedő helyén mentességet biztosított a kiváltságolt város kereskedői számára; a másik pedig a részleges kiváltság, amely csak egy jól körülhatárolható területen, illetve konkrét vámszedő helyeken biztosította a vámmentességet. A két típus között elvben időrendi különbség is lehet: több város esetében is bizonyítható tudniillik, hogy lakosaik először részleges vámmentességekhez jutottak - amelyek nyilván arra a területre vonatkoztak, amelyet kereskedelmi tevékenységük képes volt lefedni -, később pedig általános vámmentességet is nyertek, ami nyilván annyit jelent, hogy kereskedelmi tevékenységük jelentősen kibővült. 17 16 BLAZOVICH L. 1995. 84. p. 17 FÜGEDI E. 1981. (1959.) 254-255. p.
