Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁSA - TÓTH PÉTER

ros levéltárának egy eddig rendezetlen részéből: az oklevél magának a rendeletnek a szövegét tartalmazza és hátoldalán olvasható, hogy kifejezetten Miskolc számára adták ki. így Miskolc is felsorakozott azok közé a városok (Debrecen, Eperjes, Hibe, Korpona, Németlipcse, Rózsahegy, Sárvár, Sopron, Szeged, Zágráb, Zólyom, Zsolna, Beszterce, Kassa, Lőcse és Kolozsvár), amelyek levéltárában fennmaradt ennek a dekrétumnak a számukra kiadott példánya. Az oklevél szövege maga tájékoztat a kiadás körülményeiről. Eszerint Zsigmond tanácskozásra hívta össze azoknak a városoknak, mezővárosoknak és szabad falvaknak (civitates, oppida, villae liberae) a küldötteit, amelyek a királyi jurisdictio alá tartoztak. A tanácskozáson - amely legalább két hétig tartott - meghallgatta a küldöttek kéréseit, panaszait és véleményeit, majd ezek alapján a főpapok és bárók tanácsára elrendelte, hogy „egyes városokat fallal kell körülvenni, bizonyos szabad falvakat és mezővárosokat a városok közé kell felemelni, egyes visszaélésszerű szokásokat el kell törölni, másokat meg kell javítani, sőt újakat is kell megállapítani".

5 Miskolc - és az alább elmondandók - szempontjából a dekrétumban foglalt rendelkezések közül az alábbiakat emeljük ki: a budai mértékrendszer bevezetése; a nagyobb városhoz való fellebbezés joga a szabad falvak esetében; a gonosztevők büntetésének a joga ugyancsak a szabad falvak esetében; a közjegyzői hatáskör korlátozása a világiak ügyeinek az intézésében. Hogy a dekrétum szövegének a megküldése (esetleg a miskolci küldöttek részvétele a tanácskozáson?) nem volt véletlen, azt a következőkben részletesen bemutatandó fontos kiváltságok igazolják. Számunkra pedig alapot teremt arra, hogy feltételezzük: Miskolc a XV. század elejére került olyan helyzetbe a nyilván már korábban megindult belső folyamatok eredményeképpen, hogy a királyi várospolitika számolt vele. Végső soron ezek a folyamatok hozták létre azt a (mező)várost, amely a középkor végére már sok szempontból tanulmányozható a kutatás számára. Miután pedig ezt a folyamatot bizonyos, a mezővárost a falutól megkülönböztető jogok gyakorlása jelzi, az alábbiakban ezeket a jogokat tekintjük át. 5 MÁLYUSZ E. 1984. 166. p.