Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁSA - TÓTH PÉTER

Érdemes természetesen a másik oldalról: a valódi városok felől is egy pillantást vetni a tárgyra, hiszen a várostörténeti kutatások egyik vonulata már régóta általában is a kiváltságok számbavételével és elemzésével kívánja meghatározni az oppidum fogalmát. A mezővárosok ugyanis - ellentétben a szabad királyi városokkal - legtöbbször nem egyszerre, hanem részletekben tettek szert a városi jogokra és így mintegy lépésről-lépésre haladva közelítették meg a valódi város jogi állapotát, vagy ragadtak meg egy attól többé-kevésbé távoli szinten. A kiváltságok megléte vagy hiánya természetesen több okból sem abszolutizálható, hiszen tudjuk, hogy egyrészt a privilégium sokszor nem tényleges társadalmi-gazdasági helyzetet jellemez, hanem csupán földesúri vágyakat tükröz; másrészt pedig a mezővárosok élhettek (és éltek is) olyan kiváltságjogokkal, amelyeket vagy nem rögzítettek oklevelek, vagy az azokat rögzítő oklevelek elvesztek. Miskolc esetében mégis érdemesnek látszik a privilégiumokkal kezdeni a vizsgálódást, mivel feltűnően nagy számban maradtak fenn (ez a tény a kiváltságnyerés technikáját illetően is tanulságos) és - előre elárulhatjuk - hitelesen tükrözik az előbb jelzett folyamatot, amelyről más források és az azokon alapuló kutatások is tájékoztatásokat adnak. S mivel itt is tapasztaljuk bizonyos jogoknak a kiváltságlevél nélküli gyakorlását, e tanulmány sem maradhat meg csupán az oklevelek vizsgálatánál, hanem ki kell terjednie minden más olyan forrásra is, amely ehhez a tárgyhoz kapcsolódhatik. Ugyancsak fontosnak ítéljük annak a jelenségnek a vizsgálatát, hogy a város miért nem rendelkezett bizonyos olyan jogokkal, amelyekkel elvileg rendelkeznie kellett volna városiasodásának egy adott fokán. Az eddigi kutatások alapján is teljesen nyilvánvaló, hogy Miskolcon a XrV. század második felében „valaminek történnie kellett": valaminek, ami eredményeképpen az addigi possessio, vagy legfeljebb villa motor más jogi helyzetű településsé: libera villává, oppidummá, vagy a korszakban hasonló értelemben használt civitasszá vált. E változás lehetséges okairól, illetve következményeiről a birtoktörténeti és topográfiai fejezetekben már szó esett, a társadalomtörténeti fejezetben pedig még foglalkozunk a következményekkel: most tehát csupán azt a jogi helyzetet vizsgáljuk, amelynek változásai nézetünk szerint alapvetően meghatározták a lakosok életét.