Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

rosoktól megkülönböztető kritérium: a piacon kivül nincsenek mellékutcák. Ha ezt összehasonlítjuk a sok utcájú püspöki városokkal, akkor nyilvánvaló, hogy Miskolc esetében az uralkodó nem várost, hanem annál valamivel alacsonyabb jogállású települést, tehát lényegében Minderstadtot akart alapítani." (Kubinyi András) 297 Miskolc topográfiai jellegzetességeivel nem áll egyedül a korabeli mezővárosok között. (29. ábra) A középkor végének „városias hulláma" több alföldi, Alföld széli mezővárost indított el a városiasodás felé az állattenyésztés, kereskedelem, különösen a borkereskedelem révén. Miskolchoz a településtörténetben legközelebb az ugyancsak a Pest-Kassa útvonalon feküdt Gyöngyös áll, ahol szintén nem az utcakeresztes, hanem a piacutcás településrend az irányadó.

298 Nagy befogadóképességű késő gótikus templomuk is közel egykorú, városszéli ispotályuk van, zsellérnegyedeik, több templomuk, de Gyöngyösön a ferencesekkel jelen van egy koldulórend is, míg ez Miskolcon hiányzik, szerzetesek csak a környékén telepedtek meg. De sok rokon vonás van az igen közeli Abaúj vármegyei Szikszó valamint a szomszédos Sajószentpéter mezővárosok és Miskolc között is, bár birtokosuk különböző volt. DiósgyőrMiskolc-Sajószentpéter-Szikszó, a négy bükkvidéki mezőváros elhelyezhető egy 10 km sugarú (!) körben a táj későközépkori térképén, ami egyedülállóvá teszi ezt a területet Északkelet-Magyarország városhálózatában, ha pedig Csabát is idevesszük, amely ugyan nem volt mezőváros, de forgalmas, nemesi kúriákkal ékes település volt, még sűrűbb településhálózatot kapunk. Miskolc középkor végi településképe templomaival, ispotályával, kőházaival, malmaival, piacaival bizonyosan városias benyomást keltett, inkább, mint az ugyancsak mezővárosi rangú váraljai település, Diósgyőr. „Noha Miskolc a diósgyőri uradalom leggazdagabb mezővárosa volt, de nem az egyetlen, és így nem élvezhette az uradalom centrális helyének előnyeit. Ez a szerep a közvetlenül a vár mellett fekvő, különben nagyon kedvezőtlen földrajzi fekvésű Diósgyőr mezővárosnak jutott. Ha uradalmi centrális hely nem is lehetett Miskolc - noha, mint leggazdagabb település bizonyára az 297 KUBINYI A. 1985. 41. p. 298 KUBINYI A. 1985. 25-34. és 58-59. p.