Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

uradalom fő piaca volt - a XV. század második felében politikai centrum lett. A XV. század elején még leginkább a Miskolctól északra fekvő Sajószentpéter mezővárosban tartották Borsod megye közgyűléseit és törvényszékeit, ez a század második felében Miskolcra tevődött át. Eredetileg a heti törvényszékek időpontja csütörtök volt, azonban a század utolsó éveitől általában szerdánként tartották. Ez azért jelentős tény, hiszen szerda volt a miskolci hetivásár napja, és ez azt jelenti, hogy a miskolci piacot az ügyes-bajos dolgaikat intéző, és ezért a törvényszéken megjelenő borsodi nemesség szükségképpen felkereste. Mindez feltétlenül növelte a város centrális hely funkcióját." (Kubinyi András)

299 1478-ban a pálosok ládi Szűz Mária kolostora kérésére a kolostor Zemplén megyei birtokait (Bazs és Köröm) a király Borsodhoz csatolta, mivel Borsod vármegye törvényszékéhez (valószínűleg Miskolchoz) közelebb vannak.

300 1500-ban vármegye által kiadott oklevélben a megyei törvényszék helyeként Miskolcot jelölik meg, ekkor a törvényszék napja Kisasszony nap utáni szerdán (szeptember 29-én) volt.

301 A királyi Magyarország egyik legszebb és legnagyobb gótikus királyi rezidenciájává kiépített diósgyőri vár, mint centrum, látványosság, uradalmi és országos igazgatási központ a későközépkori bükkaljai táj monumentális építménye és uralkodói-földesúri hatalmi szimbóluma volt. Közelében Miskolc a vidék legnagyobb, legvárosiasabb, legtöbbet felkeresett települése lett a középkor végére. Egykori plébánosa, Oláh Miklós kéziratban maradt országleírásában (1536) a diósgyőri uradalom városaként szerepelteti. Leírásában azonban a kancellár és udvari ember szemével Diósgyőrre összpontosít, reneszánsz főpapként és íróként pedig (talán elsőnek) a környék táji szépségeit fogalmazza meg, mint az ország és uradalom, valamint plébániája és apátsága sorsát szívén viselő hivatalnok és államférfi viszont Miskolc gazdasági jelentőségére figyel. „A Sajó folyó alatt dél felé... Diósgyőr tűnik szemünkbe, a királynő vára az azonos nevű mezővárossal, mely alatta fekszik, szép in299 KUBINYI A. 1985. 45. p. 300 MOL. Dl. 18079. sz. BANDI Zs. 1985. 657. sz. 301 MOL. Dl. 20969. sz. BANDI Zs. 1985. 664. sz.