Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

építményeivel, tornyos templomával része volt a birtokához tarto­zott Tapolca falunak. Oláh Miklós, aki 1526 körül a tapolcai apátság birtokosa volt, 269 II. Lajos halála utáni politikai zavarok idején kénytelen a portyázó és prédáló csapatok ellen horvát huszárokat telepíteni a kolostorba őrségnek, ahogyan maga meséli egy feljegyzésében, s amikor a horvátok és Oláh Miklós servitorai a kolostor kerítésén belül őriz­ték az apátság javait, pelsőci Bebek Ferenc fegyverrel támadt a ko­lostorrra, s részint levágva, részint foglyul ejtve az apát embereit, kifosztotta a kolostort, elrabolva annak ezüst, arany kegyszereit, a papi és szerzetesi ruhákat, s minden egyebet. Bebek nemcsak a ko­lostort fosztotta ki, hanem az erődítménnyé alakított kolostorhoz tartozó egyéb házakat is, majd felgyújtotta és földig rombolta. 270 Amint Oláh Miklósnak a tapolcai apátság pusztulásáról szóló leírá­sából kitűnik, a kolostor gazdag felszereléssel rendelkezett, falain belül pedig a rendház és templom épülete mellett egyéb (gazdasá­gi és lakás célját szolgáló) építmények is voltak, melyek Mohács után együtt pusztultak el a középkori Magyarország integritásával. Oláh Miklós más írásában is erődített helynek nevezi a monostort, ahonnan Bebek Imre 1532. nyarán az egész környéket felprédálta és kifosztotta, majd az apátság templomát felgyújtotta, falait lerom­bolta, teljessé és véglegessé téve a bencések több száz évig állt mo­nostorának pusztulását. 271 Tapolcáról, az egykori nemzetségi monostorból a Hejő folyásirá­nya mentén könnyen eljuthatott a középkori ember a nemzetség legfontosabb birtokára, Miskolcra. Ha Miskolcról indult Tapolcára, 269 BUNYITAY V. 1902-1912. II. köt. 199. sz. 270 ...Coactus fui annis superioribus post mortem Ludovici regis aliquot hwzarones Croacos ad prefatum monasterium abbatie mee de tapolcza pro presidio imponere... Qui quidem Croaci et servitores mei, cum intra septum eiusdem monsterii agerent et universa bona eiusdem abbatie nomine meo possiderent, Francicus Bebek de Pelswchz post mortem Ludovici regis manibus armatis idem monasterium invasit et expugnavit hominesque meos in eo existentes partim occidit partim captivavit, res et clenodia tarn aurea, quam argentea et alia vestimenta saceerdotalia et ecclesiastica unacum aliis rebus tarn in monasterio, quam in domibus eiusdem repertas diripuit et asportavit ac monasterium combussit ac funditus diruit. BUNYITAY V. 1902-1912. TV. köt. 359. p. 271 BUNYITAY V. 1902-1912. II. köt. 199. p.

Next

/
Thumbnails
Contents