Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD
tavaszi és kora nyári árvizei a múltban különösen nagy veszélyt jelentettek. A pusztító árvizek közül mindmáig az 1878-as a legemlékezetesebb. 7 A jelenlegi Szinva már régóta mesterséges beágyazott mederben folyik. A meder eredeti szélessége 7 méter, közepes vízmélysége 0,5 méter. A patak az Avas és Akasztó-bérc között a Sajó völgytalpára kilépve - minden bizonnyal neotektonikus mozgásokkal is összefüggésben - fattyúágakra bomolt bebarangolta a Szentpéteri kapui kórháztól a hejőcsabai vasúti hídig, illetve keletnek a Sajóig elnyúló terebélyes hordalékkúpját. így torkolatának helye is állandóan változott. Régóta ismeretes, hogy a XVÏÏ-XVÏÏI. század fordulójáig a patak az Avas alatt dél felé fordult 8 és a Hejővel közös vízrendszert alkotva messzi délen, Ónod, Muhi és Oszlár körül ömlött a nagyobb folyóvizek - a Sajó, a Hernád vagy a Tisza - egyikébe. A miskolci táj Avastól dél felé eső területének fő vízfolyása a Hejő. Karsztforrásból ered, mint a Szinva, de vizét felszálló melegvizű források is táplálják. Esése csekély. A Sajóval és Szinvával szemben durva hordalékot nem szállít. A Sajó-árok nyugati peremét követve mindig is a Tiszába torkollott. E vízfolyások története a harmadidőszaktól kezdődően ugyancsak változatos módon alakult. A felső-pannon végén a teljes városterület mai felszínét még vastag üledék fedte. Ekkor a Bükk is még - legalábbis ezen a részén - fedett karszt volt. Az Ős-Sajó pedig ennek az üledéktakarónak a felszínén folyt. Később pedig, amikor a harmadidőszak végi kéregmozgások összetöredeztek a felszínt és megkezdődött a Bükk kiemelkedése, az északnyugat-délkelet folyásirányú Ős-Sajó fő medre fokozatosan kelet felé tevődött át, a jelenlegi Sajó-árok felé. Ezzel párhuzamosan az Ős-Szinva, amely eredetileg északkeleti irányban lépett ki a karsztos alaphegységből, előbb délkeletnek fordult, a Komlós-tető irányába. Később, az alsó-pleisztocéntől a nyugatkeleti főtörés mentén bezökkenő Miskolc-diósgyőri medencében a Bükkből kihordott durva kavicsos üledékből hordalékkúpot épít7 DOBROSSY I.-VERES L. 1978. 8 HALMAY B.-LESZIH A. 1929.