Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

gekről és elesettekről való intézményes gondoskodás kötelességében. Ennek jelképe, az ispotály, a templom körüli egyházi településrész keleti végére települt. Az ispotályt először mint a Mindenszentek egyházat (ecclesia omnium Sanctorum) említik 1483-ban a Miskolc és Csaba határában lévő malom és árok építésénél, mint a területen lévő föld birtokosát.

251 1489-ben Beatrix oklevelében szintén javait említik, amelyek a Miskolcon épült Mindenszentek ispotályos egyházhoz tartoznak és az ott élő szegények hasznára valók (pertineat ecclesie hospitali omnium Sanctorum in eadem Mykolcz constructae ad usum eiusdem videlicet e pauperum ibidem degentium).

252 Az oklevél szerint az ispotályos egyház javai már régóta (ab antiquo) az intézményhez tartoznak, vagyis az alapítását régebbre teszik. Az alapítványi javakkal rendelkező ispotály helyét 1507-ben, a Jenke nevű prédium adományozásánál így határozzák meg: a mezőváros szélén (határán) alapították (hospitali ecclesiae Omnium Sanctorum in fine oppidi fundatae). Az ispotály egyben oltárigazgatóság is, ekkori igazgatója: Szikszai János baccalaureus.

253 „Ugyanebben az évben kelt az az oklevél is, amelyben II. Ulászló megemlékezik a miskolci egyházi intézményekről, így »a Mindenszentek mezővárosunkon kívül alapított ispotályos egyházának oltárigazgatóságáról« (rectoratum hospitalis ecclesie Omnium Sanctorum extra idem oppidum fundate). A középkori város jellemző intézménye: az ispotály más helységekben is a lakott terület szélére települt. A mai Avas keleti lábánál fekvő - később külön községgé vált - Mindszent a középkori város fontos intézménye volt... melyet a város lakott területének határán építtették az - ismeretlen - alapítók, ott, ahol a középkori város házai, utcái megszakadtak, és a kültelkek, pertinentiák (rétek, szántók, legelők) kezdődtek. A város vége, a városon kívül a beltelkek és a jobbágygazdálkodás színterének, a pertinentiális föl251 MOL. Dl. 83902. sz. (Bárczay cs. lt.) 252 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 121. p. 253 FLE. AV. VII. 1009. Az Egri Káptalan eredeti függőpecséttel ellátott oklevele. MOL. Dl. 21974. sz. BANDI Zs. 1986. 666. sz. Az oklevelet Borsod vármegye levéltárából közli: SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 145-147. p. Itt Szikszai Bachus Jánost közöl. Az oklevelet XVm. századi átiratból közli még: NEMES J. 1863. 601-602. sz. Az oklevél megvan a Bárczay (csabai Kovács) család levéltárában is: MOL. Dl. 84051. sz.