Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

ni, hogy ez a három (egyenként kb. 4x5 m-es) helyiség még a XV. századi építés alapjait őrzi, amelyhez később, talán a XVI. század­ban, dongaboltozatos folyosót és ahhoz nagyméretű háromszaka­szos keresztboltozatos helyiséget emeltek. (23. ábra) 249 A középkori iskola feltételezett helye, a plébániatemplomhoz hasonlóan bizo­nyos topográfiai különállásra mutat. A kora újkorban ez a hely a (középkori forrásokban is gyakran említett) miskolci zsellérek egyik utcájának, a Papszernek a széle, s tudjuk, hogy ez a zsellér­sor az egyházhoz tartozott. A plébános középkori malma is a kö­zelben működött a Szinván, így az iskola talán már a középkorban része volt annak az egyházi centrumnak, városrésznek, amelyet a város telkeitől a Szinva választott el. Miskolc egyházi centrumának kérdése felveti a plébánosi ház kérdését is, amely a XV század végén, a XVI. század elején a főut­cán állt, de előtte és utána kérdéses a lokalizálása. Az egyházi in­tézmények középkori-újkori kontinuitása vonatkozhat a plébános­prédikátor házára is, az utóbbiról pedig tudjuk, hogy az 1500-as évek végén a Papszeren állt, s az újkorban az iskola mögött feküdt a parochiális fundus, amelyen a prédikátor háza állt, s így az isko­lával együtt része volt az Avasi templom körüli egyházi városrész­nek. 1612-ben a főprédikátor, Miskolczi Csulyak István a parókiát mint ősi (antique) épületet énekli meg. 250 Talán a plébánosnak is volt már itt ingatlana a középkorban, amelyet átörökített az új egy­házra a többi katolikus javakkal együtt. Ennek a településrésznek nemcsak a monumentális gótikus templom, a háromkövű malom, hanem a feltehetően gótikus mér­műves ablakokkal megépített, több helyiséges (valószínűleg az is­kolamester lakását is magába foglaló) kőház is jelentős késő közép­kori építménye volt, amelyek mindegyike az egyháznak a közép­kori város életében játszott szerepének egy-egy fontos aspektusát reprezentálta: a hitéletben, a kultúrában és a gazdaságban betöltött jelentőségét. Az egyház a középkori város igen lényeges társadalmi problé­májában is osztozott a város társadalmával, a szegényekről, bete­249 KOMÁROMY J. 1960. 8-9. p. 250 GYULAI É. 1996a. 67-70. p.

Next

/
Thumbnails
Contents