Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA
ni, hogy ez a három (egyenként kb. 4x5 m-es) helyiség még a XV. századi építés alapjait őrzi, amelyhez később, talán a XVI. században, dongaboltozatos folyosót és ahhoz nagyméretű háromszakaszos keresztboltozatos helyiséget emeltek. (23. ábra) 249 A középkori iskola feltételezett helye, a plébániatemplomhoz hasonlóan bizonyos topográfiai különállásra mutat. A kora újkorban ez a hely a (középkori forrásokban is gyakran említett) miskolci zsellérek egyik utcájának, a Papszernek a széle, s tudjuk, hogy ez a zsellérsor az egyházhoz tartozott. A plébános középkori malma is a közelben működött a Szinván, így az iskola talán már a középkorban része volt annak az egyházi centrumnak, városrésznek, amelyet a város telkeitől a Szinva választott el. Miskolc egyházi centrumának kérdése felveti a plébánosi ház kérdését is, amely a XV század végén, a XVI. század elején a főutcán állt, de előtte és utána kérdéses a lokalizálása. Az egyházi intézmények középkori-újkori kontinuitása vonatkozhat a plébánosprédikátor házára is, az utóbbiról pedig tudjuk, hogy az 1500-as évek végén a Papszeren állt, s az újkorban az iskola mögött feküdt a parochiális fundus, amelyen a prédikátor háza állt, s így az iskolával együtt része volt az Avasi templom körüli egyházi városrésznek. 1612-ben a főprédikátor, Miskolczi Csulyak István a parókiát mint ősi (antique) épületet énekli meg. 250 Talán a plébánosnak is volt már itt ingatlana a középkorban, amelyet átörökített az új egyházra a többi katolikus javakkal együtt. Ennek a településrésznek nemcsak a monumentális gótikus templom, a háromkövű malom, hanem a feltehetően gótikus mérműves ablakokkal megépített, több helyiséges (valószínűleg az iskolamester lakását is magába foglaló) kőház is jelentős késő középkori építménye volt, amelyek mindegyike az egyháznak a középkori város életében játszott szerepének egy-egy fontos aspektusát reprezentálta: a hitéletben, a kultúrában és a gazdaságban betöltött jelentőségét. Az egyház a középkori város igen lényeges társadalmi problémájában is osztozott a város társadalmával, a szegényekről, bete249 KOMÁROMY J. 1960. 8-9. p. 250 GYULAI É. 1996a. 67-70. p.