Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

fekszenek rajta, hiszen az 1702-es Kötelkönyvben többször említenek itteni irtványt (A Szőkéjének ortványa is van a forrás völgyön, 1 darab)}

94 Irtványföldet is találunk szőlőhegy mellett. 1523-ban Dobolczay Benedek esküdt polgár egy ortvány nevű szántóföldet vesz Abrámné Katalintól az Ágazat nevű helyen (quandam terram arabilem alias vulgo Orthwan in loco Agozath vocato).

195 A gazdálkodás azonban nemcsak a határban, hanem a beltelkeken és azok mellett is folyt, ami a mezővárosok városképét sokszor inkább a falukéhoz közelítette. A középkori kertek topográfiájáról nem emlékeznek meg a források, pedig a határjárások említette gyümölcsfák, gyümölcsösök azt mutatják, fejlett volt a kertkultúra. Miskolc egyes kertjeinek elkülönülését, így külön kertterület meglétét igazolja egy okleveles adat. 1433-ban az említett Chernei Domokosné, amikor telkének felét eladja, az eladott ingatlanok között van egy kert is, amelynek déli szomszédja egy közűt, északi szomszédja pedig Csabai Antal kertje (uno orto, eux a parte meridionali via publica, septentrionali ortus Antonii Chabay vicinantur).

196 Középkori forrás alig szól az udvar gazdálkodást szolgáló építményeiről, felszereléséről. Chernei Domokos özvegye, Erzsébet, aki telkének felét adja el a szántókkal, rétekkel és külön egy kerttel 200 forintért, az eladott ingatlanok között felsorol egy istállót (stabulo) és az említett tornyot.

197 Az istálló említése mindenképpen a telekudvarra, a ház mögötti, melletti telekrészre utal. TEMPLOMOK - VÁROSOK 1480-ban Fülöp bíró forrásvölgyi irtványának északi szomszédja: Szent István király egyháza (de parte septentrionali ecclesiae Sancti Stephani regis vicinantur),

198 Pető János miskolci polgár szentgyörgyi szőlőjét 1458-ban a Szent István király plébániaegyház (vinea eccle194 TÓTH P. 1986. 51. p. 195 MOL. Dl. 65652. sz. 196 MOL. Dl. 83665. sz. (Bárczay cs. lt.) 197 MOL. Dl. 83665. sz. (Bárczay cs. lt.) 198 MOL. Dl. 107799. sz.