Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

sie parochialis sancti regis Stephani) szőlője határolja.

199 A miskolci egyház, egyházak azonban nemcsak a határban fontos viszonyítási pontok, hanem a városban is. A miskolci egyházak középkori (és későbbi) topográfiájában a legfontosabb objektum, intézmény, városképi elem: a Szent István templom. Az Avasi templomként ismert épület szinte egyedüli mementóként képviseli a mai városban mindazt, ami Miskolc középkoriságát jelenti. Első okleveles említése azonban ellentmondani látszik egyházi mivoltának, de a település társadalmi gyakorlatában betöltött jelentőségére igencsak rávilágít. 1323-ban Miskolc falu egyik birtokosának (Miskolci Ivánka fia Miklós fia Péter) jobbágyai és szerviensei, más jobbágyokkal együtt, elragadták a miskolci templomból Visnyói Fábián fia István (valamint Pál és János) jobbágyát, Farkast, megverték és tőrrel megsebesítették.

200 Az egri káptalan elé került bűntett leírásában a templomnak nem említik a titulusát, hiszen ekkor ez volt az egyetlen templom (s talán egyházi intézmény is) a városban. A templom patrocíniuma csak a pápai tizedjegyzékből ismeretes először: Szentkirály - Szent István király (ecclesia sancti Regis).

201 A templom 1323 előtti históriája a templomban folyt régészeti ásatások nyomán rekonstruálható némileg. A leletek egyértelműen igazolták egy Árpádkori (13. századi) egyszerű, egyenes szentélyzáródású, de tekintélyes méretű (27,5 m hosszú, 7,43 m széles) kőtemplom meglétét a mai templom helyén.

202 A feltárás után elpusztult freskómaradványok a templom díszítéséről vallanak, ezek között egy drapériát ábrázoló nagyobb faldarab a négyszögletes szentélyből való (18. kép). 1972-ben kiegészítő ásatás folyt a templomban, s ez az első templom diadalívének alapjait is feltárta, és a templomhoz észak (vagyis a település) felől épített sekrestyét is igazolta.

203 Ezek a román kori maradványok igazolják, hogy a Miskolc nemzetség birtoklásának idejétől kezdve a templom a mai helyén, a Szinva fölött, a települést délről határoló hegy oldalán áll. A hely kiválasztá199 MOL. Dl. 15269. sz. 200 MOL. Dl. 96104. sz. MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 345. sz. 201 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 790. p. 202 MEGAY G. 1970. passim és NOVOTNY Gy. 1982. 10-13. p. 203 CZEGLÉDY I. 1993. passim.