Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

con, a Szinván nincs. A malmok a középkorban a Bükktől (hiszen itt Dédesen, a Vadna patakon a dédesi pálosok már 1347-ben malmot építenek, de van malmuk 1524-től Keresztúr közelében is, a Sajón)

174 Diósgyőrön és Miskolcon át egészen Zsolcáig és Csabáig hozzátartoznak a táj képéhez, de a táj lakóinak életéhez és gazdaságához is. A miskolci mészárszékek is egy sorban épültek, de nem a folyóra, hanem a főutca említett északi nyúlványára, a Mészár utcára, Szék utcára (ahogy későbbi források nevezik a helyet). A hely megválasztása valószínűleg nem lehet véletlen, hiszen itt szinte térszerűvé szélesedett az utca, de mégis közvetlen kapcsolata volt a piaccal. Kiválasztását talán az is segítette, hogy közel van Miskolc másik vizéhez, a Pece patakhoz, s ismeretes a húsvágás nagy vízigénye. A mészárszékek sorba állítása - talán nem tudatosan - eleget tett bizonyos közegészségügyi kívánalmaknak is, ami a középkor gyakori járványait tekintve nem volt utolsó szempont. 1478ban Kovács Isván és fivére, Miklós plébános kap engedélyt Mátyás királytól, hogy a széksoron a plébános mészárszéke mellett egy mészárszéket vagy bódét (unum macellum seu cameram) felállíthasson.

175 Az oklevél kifejezése: camera is mutatja, hogy a mészárszékek egyszerű, egyhelyiséges, valószínűleg romlandó anyagból (patics, vályog, deszka) összerótt tákolmányok lehettek, könnyen kitéve a tűz, víz pusztításának, s valószínűleg a házak előtt vagy beépítetlen területen álltak. Ez a különállásuk azonban védelmül szolgált mind az esetleges elemi csapások, mind a járványok továbbterjedése ellen. A középkori ember életében a belterülettel egyenrangú szerepet vitt a településnek a lakott helyeken kívüli része, a természet nyújtotta megélhetés és a határban folytatott mezőgazdasági munkák miatt. Miskolcról észak, kelet, nyugat felé a város utcáin juthatott a középkori polgár a város határába, legfeljebb a vizek (a Szinva és a középkori kútfőkben nem említett Pece) jelenthettek akadályt, délről viszont nemcsak a Szinva határolta a beltelkeket, hanem Miskolc hegye is. Ez a szinte a Szinva-partról kinövő magasság 174 ARADY N. (szerk.) 1975. 1. füzet, 64. p. 175 MOL. Dl. 83835. sz. (Bárczay cs. lt.)