Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

fél maradjon meg saját malma birtokában, de a szalontai nemesek kötelesek malmukat kinyújtott újjal mért tenyérnyivel lejjebb engedni.

169 A malom földmunkáinak elvégzése különben nagyfokú szakmai tudást és nagyszabású földmunkát igényelt, hiszen 1506ban Göncön az ottani pálos kolostor és Ruszkai Pál nemes közös malmán a töltés építésén 96(!) ember dolgozott.

170 1387-ben Zsigmond király malmot cserél a pálosokkal, akiknek a zsolcai, Sajón álló malmukért Csabán ad egy Szemesmalom (Zenesmalom) nevű malmot a Hejőn, de nemcsak a malmot, hanem a vizet is, egészen a hídig a malomgáttal együtt (aqua videlicet usque ad vontem cum clausura)}

71 A nagyzsolcai malmot 1380-ban kapják I. Lajostól a pálosok, aki nemcsak a malmot adományozza nekik, hanem azt is megengedi, hogy a falu területén fekvő cserjést malomgát vagy malomcsatorna céljára vagy a malom javítására felhasználhassák.

172 A malom, a folyóvíz malom körüli része, a malomgát együttesen képezik a tulajdont, amely - bár részben kívül esik a jobbágyi telekállományon - ugyanűgy a feudális birtok része, mint a telkek, de a malomhely - a malom működését biztosítandó - a telkeknél sokkal több kiváltsággal rendelkezik, ezért adományozásá•val igen jelentős privilégiumhoz jut a kedvezményezett. Egységes vízhasználati, területrendezési elv, törvények nem lévén a középkorban, a folyók használata során felmerült konfliktusokat csak egymás ellen indított perek útján rendezhették a felek. Miskolcon a 3 jelentős középkori malom (a Herczeg-Kovács-féle malom, a papmalom és a pálos malom) fontos topográfiai pontok voltak, hiszen a két szélső egyben a város lakott végén állt, az egyház malma pedig éppen a város közepén, így a Szinva két részre osztásával szinte térbeli ritmust, viszonyítási pontokat vittek a város belterületének topográfiájába. Csabán is három fontos királyi malom működik 1387-ben, az említett Szemesmalom a folyó felső végén áll,

173 de itt a Hejőn híd is van a malmok közelében, Miskol169 MOL. Dl. 14969, 15098, 15133, 15134, 16288, 16417. sz. BANDI Zs. 1985. 643-653. sz. 170 MOL. Dl. 21606. sz. BANDI Zs. 1985. 603. sz. 171 MOL. Dl. 7272. sz. MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 83. sz. 172 MOL. Dl. 6691. sz. BANDI Zs. 1985. 565. sz. 173 MOL. Dl. 7274. sz. MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 83. sz.