Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

kolják ezt az ingatlanegyüttest (ház/kúria, malom, malom- vagy molnárház) a város főutcáján és a Szinván, s nemcsak miskolci jelenlétüknek legfontosabb objektuma lesz, hanem a város egyik topográfiailag fontos pontja is. 1572-ben ezt a helyet a főutcán Alsó viacz néven említik a rend miskolci házával és Szinván forgó malommal.

166 1440. szeptember 10-én a pálosok panaszt emelnek I. Ulászlónál, mert a mezőváros közepén I. Lajos adományából bírt malmuktól lejjebb Czekei Márton diósgyőri várnagy új malmot épített, így minden áradáskor a felgyülemlett, tovább folyni nem tudó víz miatt malmuk nem tud forogni, tönkremegy. Az uralkodó a várnagy ellen, a pálosok javára döntött.

167 Ulászló oklevele az egyik első, amelyben a miskolci és környékbeli malomtulajdonosok szembekerülnek egymással a vizek használata során. A Szinva, a Hejő, a Sajó nemcsak természetes folyásával működteti a malmokat, hanem a folyókra és folyókhoz épített építményekkel, gátakkal, duzzasztókkal, csatornákkal. Ezek a művek fontos elemei lesznek a városképnek, tájnak is, s ami az egyik malomnak áldás, a másiknak veszedelem. 1482-ben Csabán is a miskolcihoz hasonló per folyik, mert Mihály miskolci plébános malmot épített miskolci Kovács István csabai földjén, s ahhoz a Hejőből árkot vezetett. A miskolci pap úgy védekezik, hogy malomárok már régóta a miskolci egyház tulajdona.

168 1455-ben a ládi pálosok nevében Vince testvér tiltakozik amiatt, hogy Szalontai Miklós deák a Hejő folyón Szalonta (Zalunta) birtok határai között új malmot épített, amelynek gátjait és töltéseit annyira megemelte, hogy a víz ezeken megtorlódva és visszafordulva kárt okozott a pálosok Hejő folyón jóval fentebb lévő, Keresztúr birtokhatárai között álló malmának, sőt a víz a pálosok keresztúri jobbágyainak rétjeit és kaszálóit is elárasztotta. A vármegye a káros malmot lerontatta, de a deák és fiai újra felépítették, így a pálosok 1466. január 2-án arról panaszkodnak, hogy a folyó annyira felemelkedett, hogy a pálosok gázlóját és nagy darab földjét is tönkretette. A peres felek 1466 őszén szakemberre, Dénes mester nyárádi molnárra, mint döntőbíróra bízták a döntést, majd úgy határoztak, mindkét 166 ARADY N. (szerk.) 1975. 1. füzet, 73. p. 167 BANDI Zs. 1985. 572. sz. 168 MOL. Dl. 83891. és 83902. sz. (Bárczay cs. lt.)