Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE IVliskolc napjainkban Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnagyobb városa; Borsod-Abaúj-Zemplén megye központi települése, megyei jogú város és regionális központ. Kevés olyan európai város van, amelynek történelme hasonlóan távoli, őstörténeti múltban gyökerezik, és amelynek históriája a kezdetektől fogva oly sokoldalúan nyomon követhető lenne, mint Miskolcé. A település földjének messze régmúltra visszatekintő és szinte megszakítatlan lakottsága a történelmileg állandóan változó környezethasznosítás mellett a korról korra felhasználható természeti erőforrások olyan széles és bőséges körére utal, amely - a jelek szerint állandó vonzerőt gyakorolt a rajta és a szomszédos területeken élő népességre. A miskolci táj többé-kevésbé folyamatos betelepültsége és intenzív környezethasznosítása egyúttal arra is bizonyságul szolgál, hogy a természeti erőforrások, a népesség, a termelés és fogyasztás térbeli elrendeződéséhez, továbbá a rendszeres migrációk és javak cirkulációjának állandósult pályáihoz, útvonalaihoz igazodó, arra épülő társadalmi-gazdasági térszerveződésben a város földje a környezeténél átlagosan mindig kiemeltebb szerepet játszott. A társadalom és az általa hasznosított természeti-földrajzi táj az ember megjelenésétől kezdve állandó kölcsönhatásban állt. Ez a kölcsönhatás azonban történelmileg folytonosan átalakuló formákat öltött. Időben ugyanis a természeti környezet és annak kihívásai éppúgy örökösen változtak, mint ahogyan az emberi társadalom és kultúra egésze is, a környezeti kihívásokra adott válaszaival együtt. Ahhoz, hogy a következőkben fölvázolhassuk a társadalom környezetelsajátításának történelmi alakulását a miskolci táj hátterén,