Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

BEVEZETŐ

lozsvár, Makó, Nagyszombat, Pozsony, Rimaszombat városok monográfiái. Ezek a várostörténeti monográfiák a millenniumi ünnepségekkel egyidőben, de nem egy esetben a századfordulón túl zárták rendszerüket. Miskolc és Szendrei János esetében pontosan negyedszázad telt el az első és az utolsó kötetek megjelentetése között. Az első kötet pedig 1880-1882 között már elkészült. A kész kötet, a meglévő lektori vélemények ismeretében a városi közgyűlés 1882-ben adott megbízást s egyben felhatalmazást a munka 600 példányban történő megjelentetésére. (A szerző ekkor még csupán 25 esztendős volt, s teljes tiszteletdíjául a megjelent kiadvány 30 példánya szolgált.) Az 1920-as évek végén országos kezdeményezésre útjára indították a Magyar Városok Monográfiája sorozatot. Ennek ötödik köteteként 1929-ben Budapesten jelent meg Halmay Béla és Leszih Andor nevével jelezve a Miskolcról szóló kötet. Egyszerre két változatát is forgalomba hozták. A második tartalmazta Borsod-GömörKishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek anyagát, adatait is. Halmay Béla ekkor már Miskolc helyettes, később és rövid ideig valóságos polgármestere, első számú embere volt. Leszih Andor pedig ekkor még a „múzeum őre", később igazgatója, aki 18801963 között élt, s fél évszázadon át állt a múzeum élén. A Halmay-Leszih-kötet már túllép a hagyományos Miskolc-képen, s bár nem jelenik meg a város a közvetlen és nagyobb régió kapcsolatrendszerében, azzal, hogy a szomszédos települések városhoz való kapcsolásával Nagy-Miskolc megteremtéséről beszél, keresi a város vezető szerepét a térség kereskedelmi, ipari, kulturális-tudományos és idegenforgalmi életében. A korábbiaktól nemcsak gondolkodásában különbözik ez a kötet, hanem abban is, hogy az egyetlen szerző helyett - sok szakember sokszínűségét megtartva -, egy koordináló szerkesztőség dolgozik a kiadvány eredményessége, szakmai sikere érdekében. Érdekes, hogy Szendreihez viszonyítva ez a kötet kevésbé ismert és forgatott a kutató-pályázó helytörténészek körében, pedig szakmai korrektségében és objektivitásra törekvésében mindmáig példamutató műnek tartjuk. A város egészéről képet alkotni kívánó kötetek sora ezzel le is zárul. Számbavehetetlen mennyiségben jelentek meg feldolgozások, összegezések, „kismonográfiák" egy-egy témáról, s természetesen