Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

BEVEZETŐ

néhány olyan munka is született, amely a várost egy aspektusból tárja elénk, vagy a város egy részének feldolgozására irányul. így látott napvilágot a Városképek-Műemlékek sorozatban 1962-ben ifj. Horváth Béla-Marjalaki Kiss Lajos-Valentiny Károly munkája Miskolcról. A sorozatban Veszprém, Pécs, Pápa, Szeged, Vác, Szentendre, Kecskemét városképi és műemléki értékeinek bemutatása után jelent meg az akkor már 150 000 lakost számláló, s az ország második városának tartott Miskolc kötete. Monográfiának tekintjük abban az értelemben, hogy történeti áttekintést ad a városról az 1950es évek elejéig, de fő célkitűzése a táj és város kapcsolatában a városszerkezet és a városképi együttesek bemutatása. Arányaiban a legterjedelmesebb rész a műemlékeket és műemléki épületeket tárja fel. Másféle megközelítést képvisel a várostörténeti összegzésekben az 1993-ban megjelent A miskolci Avas (monográfia a város jelképéről) címet viselő kötet. (Szerk.: Dobrossy István.) Ebben - az 1929-es Miskolc monográfiához hasonlóan - több szerző vállalkozott arra, hogy bemutassa az Avas geológiai képét, betelepülésének, hasznosításának történetét, növényzetét és állatvilágát, a temetőket, a műemlékeket, a pincerendszerét, s ebből is következően megjelenését az irodalomban vagy a képzőművészeti alkotásokban. Feltárták az Avas jelentőségét az idegenforgalomban, a vendéglátásban éppen úgy, mint a modern városépítészetben. Úgy tűnik, ez a monográfia közvetlen előkészítése volt a most megjelenő, s hat kötetre tervezett várostörténeti sorozatnak. A XX. század második felében - e két példán kívül - többször is felvetődött egy várostörténeti monográfia elkészítése, megjelentetése. A kezdeményezések mögött vagy a múzeum, vagy a levéltár „húzódott" meg. Az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején Komáromy József múzeumigazgató, az 1970-es évek elején Román János levéltárigazgató készítette el a két-, illetve háromkötetes Miskolc monográfia tervezetét. Valóban sajnálhatjuk, hogy ezeknek a korszakoknak a kutatási módszereit és eredményeit nem dokumentálják kötetek, így végül is az eltelt közel hét évtized várostörténeti anyaga sok vonatkozásban érintetlen, számos téma esetében teljes, mindenre kiterjedő levéltári kutatásokat igényel. Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején ismét a múzeum tett