Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

BEVEZETŐ

tárként kezeli a város történetében. Ez a korszakhatár azóta is elfogadott a város történetének kutatói vagy monográfusai számára. Mint főbírót, elsősorban Miskolc jogállásának változásai foglalkoztatták, így a megváltakozás, a mindig vágyott, de soha nem teljesült szabad királyi városság problémái álltak várostörténeti feldolgozása, gondolkodása középpontjában. A szabad királyi városság kérdését mások sem tudták megkerülni, s nemcsak Lichtenstein József, hanem a város „nagy monográfusa", Szendrei János is „barátkozott" a bizonyíthatóság gondolatával. A dinasztiaalapító, kereskedő és bankár Lichtenstein József 1908-ban megjelent munkájának Miskolc kir. városságának története címet adta. A megjelentetés dátuma utal arra, hogy az okot a város önálló törvényhatósági jogának elfogadtatása szolgáltatta. A várostörténeti ismeretek és kutatások legterjedelmesebb összefoglalására Szendrei János vállalkozott. Miskolc város története és egyetemes helyirata című munkája 1886-1911 között öt kötetben jelent meg. Első kötetében (1886) a város természetrajzát és őstörténetét, a másodikban nyolc évszázadot átfogóan, főleg az eseményekre koncentrálva, a város történetét a XVIII. század végéig tárgyalja (1904). A harmadik kötet ezt megelőzően, 1890-ben jelent meg, s a városra vonatkozó, 1225-1843 közötti időszakot átfogó oklevéltárat tartalmazza. A monográfia negyedik és ötödik kötete egyetlen évben, 1911-ben látott napvilágot. A negyedik kötet a törvényhatósági jog elnyerésével, de a kötetcímben 1910-zel zárul. Az ötödiket nevezhetnénk művelődéstörténeti, részben kiegészítő kötetnek, hiszen a szerző, az új kutatási eredményeket figyelembe véve, visszatér a város őskorához. Ez a kötet foglalkozik a miskolci irodalom és közélet kiemelkedő személyiségeivel, a város főbíráival és polgármestereivel, a színház és színészet, valamint az intézmények és egyesületek történetével. A Szendrei-monográfia a millenniumra készülő Magyarország várostörténeti monográfiáinak nagy sorozatába illeszkedik. Ezek a kiadványok - a korszak elvárásainak, igényeinek megfelelően - elsősorban az adott városról szólnak, nagy mennyiségű tényanyag egymás mellé illesztésére és megjelentetésére vállalkoztak, s különös figyelmet fordítottak a meglévő, az adott településre jellemző okleveles adatok közzétételére. Miskolc mellett erre szolgáltatnak példát Szeged, Arad, Eger, Gyöngyös, Győr, Hódmezővásárhely, Ko-