Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Vendéglátás, „szíveslátás"

A népkerti vigadó (Görgey Artúr u. 23.) A 19. század utolsó harmadában ahogyan egymás mellé illeszkedett a Lövölde-kert és a Népkert területe, ugyanígy történt ez a pihenést, szórakozást biztosító épületekkel is. Ezért aztán volt idő, amikor két vigadó működött és fogadta a vendégeket. A régi vigadó, vagy lövölde-épület 1885-1888 között épült fel. 1896-ban ezt a ven­déglőt és helyiségeit Mayer József, a Polgár­egylet vendéglőse vette bérbe, s a Szabadság cí­mű helyi lapban közhírré tette, hogy „érdekesség és újítás" miszerint a hangversenyek alkalmával sör kiszolgálás is lesz. Ebből az következik, hogy az italmérés nem volt a szokásos vendéglátás, a programok velejárója. A vendégsereg inkább zenét hallgatni és táncolni járt a kertbe. Erre utal egy 1898-ból való híradás a miskolci sajtóból. „A Népkertben régóta érezzük hiányát az alkalma­tos és díszes tánczteremnek; érezzük - írja a szer­ző - annyival inkább, mert néhány év óta min­den tavaszi és nyári mulatság itt folyik le. Város­unk derék polgármestere ugyanazért ... bizottsá­got hívott egybe a végből, hogy a helyszínen megállapítsa az építendő nyári mulatónak nagy­ságát, építési módját és elhelyezését. ...Anyári tánczcsamok a mostani tánczhely irányában, a homlokzattal a kerti bejáró felé épüljön. Nagysá­ga 22-25 méter hosszú és 10-12 méter széles lesz. Bírni fog emellett mellékhelyiségekkel, buffettel, stb. Lesz karzata, s a mellett úgy lesz alkotva, hogy oldalai könnyen a szabadba nyithatók vagy elzárhatok lesznek. Külső kinézésre a lehető leg- csinosabb leend, a melyről különben az Adler Károly főmérnök jó ízlése már előre kezeskedik. A Népkert dísze: a Vigadó, 1910 k. A mellett szüárd anyagból, nevezetesen téglából fog épülni, tehát nem afféle swaiczi faház lesz. Sőt mindezek mellett kiváló gondot fog fordítani a tervező főmérnök arra, hogy a terem zenei elő­adásokra is alkalmas legyen. E czélból a terem végén tágas és boltozatosán épült emelvény is lesz. Az épület a jövő év tavaszán rendeltetésé­nek valószínűleg már át fog adatni. Örülünk, hogy lapunkban két évvel ezelőtt megpendített eszme nem sokára testet fog ölteni." A népkerti első vigadó tehát 1888-tól műkö­dött, a második - immáron tégla épület - gondo­lata pedig 1896-ban fogalmazódott meg. A tervek 1898-ra Adler Károly elképzelései szerint, s a mai vigadó helyére (homlokzattal a Csabai-kapura) elkészültek. A város polgármesterének iratai kö­zött 1901-ben, de még 1902-ben is azzal a megfo­galmazással találkozunk, hogy tárgyalnak a vi­429

Next

/
Thumbnails
Contents