Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Vendéglátás, „szíveslátás"

„Grand Hotel" a Három Rózsához (Széchenyi István u. 33.)

A Széchenyi-Kazinczy u. kereszteződésében 1878-tól határozza meg a belváros képét az egykori szálloda és szolgáltató együttes. Amíg a szemközti sarkon állt a Megay cukrászda, s ettől keletre - szintén a sarkon - a hasonló stílusban épült „optika-fotó" szaküzlet, kiegyensúlyozottabb volt a centrum képe. A Szemere utca kiszélesítése elkerülhetetlen volt, így az épület bontása is. A bennünket fogadó utcakép már megszokott, természetes, aligha változik meg a közeljövőben. (Új beépítéssel 2001-re megváltozott.)

Miskolc két legfontosabb utcájának metszéspontjában, ezen a helyen mindig korcsma és fogadó állott. 1767-ben új ötszobás, udvarán istállóval, kocsiszínnel ellátott fogadót építtetett a diósgyőri koronauradalom. Nevét is ekkortájt kaphatta, hiszen rövidesen „uradalmi 3 rózsa, azelőtt „Kúra" (=kurta vendéglő) néven jelenik meg a városban. 1830-ban „jó anyagból, szilárdan épült, zsindelytetős ház"-nak írják, amiben egy évtized múlva, 1840-ben kíséretével megszállt Kossuth Lajos is. Zempléni útjáról Pestre igyekezve állt meg, s a szemtanúk szerint beszédét a fogadó előtti hepehupás kövezeten, egy olajlámpa fényénél hallgatták az összesereglett fiatalok. Ugyanebben az épületben látták vendégül Albrecht főherceget 1851-ben. Távozása után keresztelték el a szállodát Grand Hotelnek.

1872-ben az uradalomtól két tehetős miskolci polgár (Szabó Gyula és Pilta Miklós) megvásárolta az épületet. Az egészet földig lebontották, s 1878-ra emelték fel azt a kétemeletes épületegyüttest, amelynek alaprajza és homlokzati képe lényeSeper István Nagy-szállodája, 1905

399