Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Nagy múltú középületeink
1 (1941-1949) irányítása alatt élte át a társulat. Az ötvenes évek közepének nagy rekonstrukciója Jákó Pál direktorsága (1957-1961) alatt történt. A jelenlegi - a 20. században már utolsó - felújítás az 1990. évi országgyűlési jóváhagyás után gőzerővel folyik. A „Sebestyén-mentalitásra" utal, hogy az 1925- ös átalakítás költségének ismeretében felajánlotta, hogy magára vállalja 12 éves törlesztéssel az összes költséget, ha a város újabb 12 évre meghosszabbítja vele szerződését. A város végül is úgy döntött, hogy közvetlenül finanszírozza a munkálatokat, de a színház évi támogatását, járandóságát csökkentette. A közismert építész pályázat nélkül nyerte el a megbízást a kivitelezésre, s a munkával - a rá jellemző hatékonysággal - négy hónap alatt elkészült. Igaz a költségek a tervezettnél sokkal többre rúgtak, de ennyit még a polgármester ellenzéke is elviselt. Ennél érdekesebb volt a miskolci Nemzeti Kaszinó jelentkezése, amelyben tiltakozott, hogy az átépítést megkérdezésük nélkül végezték el. A „kis tévedés"-t elsimítva, a város 200 milliós kamatmentes kölcsönt adott a kaszinónak 10 évi visszafizetésre. Ebből készült a kaszinó új, Déryné utcai bejárata, felújították és berendezték az új társalgót, a dombormű mennyezetű klubtermet és a kártyaszobát. A mostani felújítás után ez a „táncparkettás" társalgó és a szomszédos helyiségek. A mostanit megelőző nagy felújítás, bővítés után 1959. december 10-én gördült fel a függöny a miskolci Nemzeti Színházban. Az akkori tervezői munkát Bene László és ifj. Horváth Béla végezték. A belső építészeti feladatokat Bene Lászlónak, ifj. Horváth Bélának, Duffala Józsefnek és Fesszel Alajosnak kellett megoldani. Az építkezések megkezdése előtt ritka alkalom kínálkozott A felújított nézőtér részlete, 1996 a régészeti kutatásokra. Ezt Komáromy József akkori múzeumigazgató végezte. Munkája eredményeként sok új ismerettel gyarapodott a város- történet, a színház építéstörténetével kapcsolatos megállapításai pedig mai napig helytállóak. A felújítás, átépítés során - mint 1925-ben - különös hangsúlyt fektettek a homlokzatra. „Arra törekedtünk, hogy a bejárati rész kétségkívül fellelhető klasszicizmusát megtartva, az újonnan tervezett részt. . . átmenetnek tekintsük a klasszi58
