Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Nagy múltú középületeink

cizmus és a nézőtér neobarokk jellege között, megtartva elsősorban a klasszicista jelleget" - írta a koncepcióról a Borsodi Szemle című miskolci folyóiratban Horváth Béla. A belső átalakítás eredményeként a bejárattal szemben a főlépcsőn át az erkély- és emeleti üléseket lehetett megközelíteni. A bejárat jobb- és baloldalán tágas helyiségeket, „dohányzót" alakítottak ki. A látogató számára legszembetűnőbb volt az átalakulás a nézőtéren. 1925-ben megszüntették a klasszicista belsőt, s létrehozták azt a neobarokkot, amelyet az 1956/1959-es átépítés változatlanul megtartott.

A színészház az irodaházzal és a színészbejáróval, 2006

Ami lényegesen változott, az a nézőtér megközelítésében volt érzékelhető. Megszüntették a középső folyosót, s a bejáratot, illetve a sorok megközelítését mindkét oldalról alakították ki.

A jelenlegi átalakítás, felújítás, „tömb-beépítés" Bodonyi Csaba tervei alapján készül. E koncepción belül „az építők a műemlékszínház belső terét eredeti formában hagyják, marad tehát a klasszicista előcsarnok és a neobarokk nézőtér annyi változtatással, hogy az első két széksor helyére előrébb került a zenekari árok" nyilatkozta Simon Gábor, a rekonstrukciós munkák vezetője.

A színháztömbben végzett munkáról gyakorta jelennek meg híradások a helyi sajtóban. Ami tudható és részben már látható, az az, hogy az eddigi Galériából kamaraszínház lesz, elkészül a félezer férőhelyes nyári szabadtéri színpad, a színház emeletén pedig „megszületik" a kísérleti stúdiószínház. Csak reményünket fejezhetjük ki, hogy ebben az új „színházi komple- xum"-ban lesz megfelelő helye a múlt emlékeinek is. Kiteljesedhet és helyet találhat Gyarmathy Ferenc évtizedes kitartó gyűjtő- és rendszerező munkája. Helyükre kerülnek a színészhagyatékok, méltó emléket állítva a miskolci színészetnek és a Miskolchoz egykor kötődött, vagy kötődő színészeknek. De nem kellene megfeledkezni arról a nagymennyiségű tárgyi és dokumentációs anyagról sem, amely a színház épületeinek történetét, a fel- és újraépítéseket, vagy éppen a most folyó munkálatokat őrizné meg látványában, élményében az utókor számára. Szeged, Pécs, Szolnok és Kecskemét után a miskolci színház rekonstrukciója újra lehetőséget ad Széchenyi István gondolatának értelmezésére, hogy ti. a miskolci új színházzal igyekezzünk „emelni a magyar nemzetet a más európai pallérozott nemzetek sorába". A miskolci „új kőszínház", amely 1857-ben épült, jövőre ünnepli 150. évfordulóját.

59