Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
nek nevezett útszakasz nyugati vonalán. Ez ma üres telek a Dayka G. utcán.) Az első miskolci lét a reformátusok latin iskolájában eltöltött éveket jelentette számára még az oktatás Sárospataktól átvett 1786-1787. évi tanrendszer megreformálása előtt. Mint a későbbi előadásokból majd kitűnik, tanulmányait Lőcsén folytatta, s 1785-ben itt is fejezte be. Lőcse nemcsak az itteni nemzeti iskolához való kötődést, hanem az igazi tanári pálya kezdetét is jelentette számára. Ami talán ennél is fontosabb, itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel. Helyesebb, ha fordítva mondjuk, mint ahogyan azt Kazinczy Ferenc is írja: „Én ismerkedtem meg vele Lőcsén ... s protestánsra lévén szükségem a kassai normál iskolánál,... Ötét hívtam meg." Vályi András Kassán ismerkedett meg a magyar ORSZÁGNAK LEÍRÁSA. Mcllybcn minden hazánkbéli Vármegyék, Várótok, Faluk y Puszták ; uradalmak y fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek , för dóházak, nevezetesebb he- gyek, barlangok y folyó vizek y tavak, szigetek, erdők, azoknak hollétetek, Fűidet Urak , fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik y a’ betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. KÉSZÍTETTE VÁLYI ANDRÁS KÏRÂtYI MAGYAR D NI VJE R S IT k S B ÉLI j YROFSSZSZOR. ETSÔ KÖTET. B U D~ A N, A* KIRÁLYI UNIVERSITÁSNAK BETÜlVE^. J■ 7 9 6Vályi András fő művének címlapja, 1796 tankerület főigazgatójával, gróf Török Lajossal, aki 1789-ben kinevezte őt Borsod, Gömör és Torna vármegyék tanfelügyelőjévé. Munkája miatt, születése után negyed évszázaddal visszaköltözött Miskolcra, miként az Kazinczy egyik, Péczeli Józsefhez írt leveléből kiderül. „Professzor Vályi uram - írja Kazinczy - egy néhány napokkal ezelőtt Borsodi kerületem Nemzeti Iskoláinak Királyi Vizitátorsága folytatására Miskolcra költözött." A második miskolci lét nem tartott sokáig, talán szűk két esztendeig. II. József 1790-ben történt halálát követően a hivatalok átszervezésének részeként megszűnt a nemzeti iskola intézménye, így maga a tanfelügyelői státus is. Vályi katalizált, letette a decretális esküt, s ennek fontos szerep volt abban, hogy II. Lipót képében (távollétében) Ferenc trónörökös 27 éves korában kinevezte a fiatalember a budai, majd pesti magyar királyi egyetem tanárává. Pedagógiai, földrajzi munkássága ezt követően Pesthez kötötte, s itt alkotott maradandót még akkor is, ha a magyar nyelv első professzorát „pápistasága" miatt kortársai közül sokan megvetették. (Még Kazinczy is azt tartotta, hogy Vályi azért lett katolikus, mert csak így juthatott egyetemi tanszékhez, mielőtt külföldi egyetemi képesítését megszerezte volna.) A 27 évre szabott életéből tehát 20 Miskolc- hoz kötötte Vályi Andrást. Ezért is állítható határozottsággal, hogy szélesebb körű és mélyebb ismeretekkel rendelkezett szülővárosáról, mint amennyit halála után két évszázaddal írásaiból látni vélünk. Földrajzi leírásának, vagy levelezésének egy-egy adata ezt minden kétséget kizáróan igazolja. A görögök maguk állítottak fel iskolát Miskolcon két tanítóval és kedvező fizetéssel - írja egy helyütt. Ennek az ismeretnek a birtokosa csak az lehetett, aki a levélírás évében, 1790- ben Miskolcon tartózkodott. A görög közösség ugyanis 1785-ben kezdte el építeni a templomát, 227
