Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
s azt 1815-ben fejezte be. A napjainkban parókiaként és múzeumként működő egyemeletes, egykori iskolaépület a 19. század legelején épült fel. De a görög kereskedőtársaságnak és egyházi közösségnek volt iskolája magánházban. A Vályi által jelzett két tanító pedig valóban létezett Joannes Aposztolovikisz (1746-1811) és Evretos Jenakisz (11735-1837) személyében. Hasonló a mondandónk az 1781. évi tűzvészt követő újjáépítéssel kapcsolatban is, amelyet a diósgyőri koronauradalom finanszírozott. Pontosan a Balkánról érkező, s itt tartósan megtelepedett görög kereskedők, valamint a Galíciából bevándorolt, s hasonlóan üzleteket bérlő zsidó kereskedők a koronauradalomtól kaptak hitelt, hogy bérelt kereskedő és üzletházaikat újjáépíthessék. Ez a beépítettség a mai Erzsébet tértől a színházig tartott, észak-dél irányban pedig a mai Kossuth és Rákóczi utcák területét, tehát a történelmi belvárost foglalta magába. Hogyan láthatta a városi társadalmi és közéletet Vályi András? Ez megfogalmazható, az pedig, hogy mennyiben hatották rá a miskolci élmények, mennyire befolyásolták tanári, tudósi pályafutását egy nyüzsgő kereskedőváros képei nem tudhatjuk, hiszen összefüggően annyit nem írt a városról, hogy ez a kérdés megválaszolható legyen. A 18. századra középkor önmagához képest Miskolc szinte teljesen átalakult. Megváltozott gazdasági élete, társadalmi szerkezete, vallása, felértékelődött regionális szerepe, s rohamosan növekedett népessége is, mégis képes volt megőrizni középkori településszerkezetét. A város átalakulásának ritmusa azonban egyenetlenségeket is takar, ami időbeliségre, a mezővárosi lét legkülönfélébb területeire egyaránt vonatkozik. Más a ritmusa és a kifejlete a reformátusok, a római katolikusok, a betelepült szlovákok, németek, görögök, zsidók, mint kulturális és társadalmi csoportok történetének. Más színekkel, más viszonyokkal körvonalazható a nemesek, az értelmiség, és a kézművesek életvitele, életmódja és ismét más a kenyerüket kezükkel kereső vagyontalan napszámosoké. Sorsukban, társadalmi súlyukban és szerepük alakulásában nagy a különbség. Legnagyobb jelentősége mind számszerűségében, mind a társadalmi és kulturális változások szemszögéből nézve a római katolikus bevándorlásnak van. Az őslakosság és a jövevények története a 18-19. század fordulójától egyre határozottabban elválik egymástól. A hagyományos társadalmi rend, a hagyományos társadalmi hierarchia - részben ennek hatására - szétesőben van, fokozatosan kialakulnak az alapjai egy olyan új rendszernek, ahol a származás, az örökölt előjogok szerepe hátrébb szorul, az egyéni teljesítményé, a vagyoné, a szakmai képességeké pedig felértékelődik. vácyj áfamAs (1764-1801) tbben az épületben, az egykori református gimnáziumban tanult VÁCÍJJ Miskolc szülötte, a Pesti ígyetem Magyar Myelv és Jrodalom Tanszékének első tanára(1791.-1801), Magyarország első részletes magyar nyelvű földrajzi leírásának (1796-1799) szerzője. Malátának 200 évfordulóján elhelyezte. Miskolc Önkormányzata, a Miskolci Cgyutem. a Merman Ottó Múzeum és a Magyar Mold rajzi Társaság Borsodi Osztálya Emléktábla a Herman Ottó Múzeum falán, 2006 228
