Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
* * * A 2000-től eltelt időszak változásai közé tartozik, hogy az először parkosított Bartók-térre - egy meghatározó térelemet pótlandó - ekkor helyezték át Somogyi Árpád alkotását, amely a „Furulyás fiú" nevet kapta, s 1961-től a diósgyőri tanácsháza előtti téren volt látható. A szobrot Brockó Tamás fényképén, eredeti helyén mutatjuk be, ahol más volt a szerepe, mint a mai helyén. A szobor legfeljebb annyiban kapcsolódik a térhez, hogy köze van a zenéhez, de sem anyaga, sem megjelenése nem indokolta, hogy a rendszerváltozás után áthelyezett 7 szobor egyikeként idekerült. Az egykor „egységes" Luther teret az idén 110 éves bérház vágta ketté, s így alakult ki az épület és a templom közötti belső tér. A ma is szép és művesen képzett, impozáns bejárat (vagy átjáró) fölött látható Luther Márton szoborformája, kezében a bibliát tartva. Goda Gertud - megjelenés alatt álló munkájában - hívja fel a figyelmet arra, hogy az Kun József (1879-1946) épületszobrász alkotása. A jeles miskolci művész számos egyéni ízlésű kompozíciót készített középületekre. (Ezeknek többsége nyomtalanul eltűnt, így: Erzsébet tér 2. sz., Sszéchenyi u. 26. sz.) Az épületnek ez ma is figyelmet érdemlő plasztikai éke, amely egyidős a bérházzal, s az alkotó valószínű első művei egyike lehetett.) Az ún. Luther-ház belső udvarán találjuk a költő Csengey Gusztáv (1842-1925) bronzszobrát, Borsodi Bindász Dezső alkotását. Csengey 1863-ban írt ifjúkori művével vált mindenkorra „A fogoly lengyel költőjé"-vé. 1919-ben, 77 éves korában az eperjesi jogakadémiával költözött Miskolcra, s itt az „Avas-alján, légióként a Népkertben élte le életének még hátralévő hat évét. Síremléke a mindszenti evangélikus temetőben található, de utcanév táblája az 1947-1949 közötti utcanév átalakítások során elhint. A márványtáblán egykor a következő szöveg volt olvasható: „Csengey Gusztáv (1842-1925) / eperjesi ev. kollégiumi theol. és jógák. / tanár. Zsoltár-, regényíró, költő. A „fogoly / lengyel. Szerzője, Trianon menekültje." 1990-től ugyanaz az utca viseli nevét, amelyet halála után róla neveztek el. A Bartók tér a „Furulyázó fiú" szobrával 129
