Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)

Terek, szobrok, emberek

Miskolc középkori piacterének beépítése

Az egykori városkapuk emlékét Miskolcon ma már csak utcanevek idézik. így ismerjük a Csabai-kaput, a Zsolcai-kaput, a Szentpéteri- kaput és a Győri-kaput. Az utóbbi években egyre többet hallottunk a mai Dózsa György utcán egykor volt Fábián-kapu emlékéről. (Új utcanév formájában való „megidézése" 1992-ben megtörtént.) A „kapu a Medgyes-alján" elnevezés aligha ismert, holott ezen keresztül is út vezetett Diósgyőr felé, csak éppen a Szinva túlsó partja mentén. A fogalommá vált Sötétkapuról úgy tudjuk, hogy ez az egyetlen olyan kapunk, amely "nem vezet sehová". Aligha gondol valaki arra, hogy a Csabai-kapu felől az Alsó-Papszeren, a Piactéren, a Kossuth utcán és a Palóczy utcán a Minorita templom mellett vezetett az út - a városon keresztül - Sajószentpéter felé, míg a Kazinczy és Szemere utcákat meg nem nyitották a 18. század végén. A „boltozott kapu"-nak, "nagy kocsibejáródnak emlegetett épület 1771-ben készült, s akkortól választja el a középkori piacteret a mai főutcától.

A „Sötétkapu"-ra keresztelt épülettől keleti irányban az Alsó-Piac, a Városház tér felé pedig a Felső-Piac alakult ki. A beépítés - a mai Rákóczi u. 1. sz. épületegyüttes - összekapcsolta az ún. Vay-házat (mai Széchenyi u. 12. sz.) és az ún. Dőry-kúriát (mai Rákóczi u. 2. sz.). Ez utóbbit 1650-1660 emelték, tehát Miskolc egyik legősibb megmaradt épülete. Tulajdonosa báró Dőry Ferenc volt 1755-ig, amikor a telek és építményei a diósgyőri koronauradalom tulajdonába kerültek. Innen pedig Rákóczi Julianna férjéhez, Aspremont herceghez. Ezt idézi a Széchenyi utcai főbejárat feletti Aspremont címer.

Egy 1755-ös összeírás szerint a kúria nyugati szárnyán volt a 3 szobából, konyhából, kamrából álló uradalmi sóház. Majd kettős bolt következett, amit raktárnak, egészen pontosan irattárnak használt az uradalom. A földszinti részen még három kereskedő üzlet kapott helyet. Az emeleten 13 szobát és 4 konyhát, tehát 17 helyiséget írtak össze. Az épület udvarra néző része boltíves tomácos volt. Összességében 32 helyiség volt az impozáns épületben. Az udvari istállóban pedig ugyanennyi állatot tudtak elhelyezni. A kúria alaprajzát ismerjük, s ezért csak sajnálni lehet, hogy a nyugati szárny jelentős részét 1908/1909- ben, az Első Magyar Biztosító Rt. palotájának építésekor lebontották. Ez az oka annak, hogy a Széchenyi utcai főbejárathoz viszonyítva „megbillen" az épület.

A középkori piactér beépítettsége egy uradalmi felmérésen, 1776

130