Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Második, átdolgozott kiadás (Miskolc, 2006)
Terek, szobrok, emberek
Emeletén a papiak, s az ún. Teöreök-féle könyvtár kapott helyet, amely az adományozást követően hosszú évtizedeken keresztül Miskolc legnagyobb könyvgyűjteménye volt. A földszinten egy nagyobb és egy kisebb tanári lakást, az udvar felé eső részen pedig két iskolai tantermet alakítottak ki. A kétemeletes bérpalota végleg elválasztotta a templomkertet az akkor már Luther térnek nevezett piactól, s ezzel kezdetét vette a tér önálló, eseményekben bővelkedő története. Miskolc belvárosában, főleg a Szinva környékén sok gondot okozott a folyamatos, mélykúti, tiszta ivóvízellátás. (A bőrfeldolgozó mesterek, a mosás, vagy víz felé emelt gazdasági épületek miatt, vagy egy-egy áradás után a kutak vize gyakorta volt ihatatlan.) Komoly adománynak, jótéteménynek számított, ha valaki mély, iható vizű kutat fúratott. Ilyen fordult elő 1902/1903i 221. 896. Pályázati hirdetmény. A miskoiczi ág. ev. egyház-a nagy-huuyad-utczai telkén építendő kétemeletes lakóház ^ és különálló földszintes iskola építési munkáira nyilvános pályázatot hirdet. Erről a pályázni óhajtó vállalkozók és iparosok oly felhívással értesittetnek, hogy a pályázat általános feltételeit, az építési terveket, a részletes határozatokat és az ajánlati mintákat a lelkész! irodában (Nagy-Hunyad-utcza 64. sz. földszint) f. hó 7-ikétÖl kezdve megtekinthetik és megszerezhetik. A. pályázatok benyújtásának határidejéül W* folgó évi április hó 20-ikának déli 12 órája “Wl tűzetik ki. Megjegyeztetik egyúttal, hogy az egyház templomának tornyának kijavítása, püspöki lakávsának és egyemeletes régi iskolájának átalakítása is számottevő költségösszegek erejéig a jelen év folyamán fognak végrehajtatni. . Miskolczon, az egyháztanács 1896. évi ápril hó 1-én tartott gyűléséből. Az egyház elnöksége: Zelenüa Sül, Utánnyoraat nem dijaztatlk. Siadvány üstván, egyh. fölfigyelő. '»»a »—»«»a—na Sajtófelhívás az építkezésre, 1896 ban, amikor az egyik miskolci polgár 4 000 koronát olyan céllal hagyott a városra, hogy azon artézi kutat fúrjanak a Luther téren. A 10 cm átmérőjű 150 m mély kút fúrására egy tiszapolgári mester vállalkozott. Már azt is eldöntötték, hogy a kúttal Ruttkay Menyhért egykori jeles miskolci újságírónak állítanak emléket. Ruttkay ugyanis két évig írta cikkeit az Ellenzék c. lapban, a kút elkészítéséért. A fúrást elvégezték, vizet is találtak, de kút nem lett, bár egy monumentális, hat méteres szökőkút elképzelése a következő évtizedekben többször is visszatért. 1934-ban a Lévay-szobor elhelyezése vetette fel a tér átalakításának szükségességét. Jóváhagyták a piac megszüntetését is, a bökkenő Lévay József karba öltött kezű, jobbfelé tekintő szobra volt, hiszen az nem megengedhető, hogy a szobor a zálogházra nézzen. (így került 1934-ben az első „Miskolci Hét"-en Lévay szobra jelenlegi helyére.) A tér megmaradt piacnak, amelyről egy A Luther-ház és a parkosított Bartók tér, 1996 127
