Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A tudomány művelői és a közélet kiemelkedő személyiségei Miskolcon, 1.

ISTVÁNFFY GYULA (Miskolc, 1863. - Miskolc, 1921.) Elemi és gimnáziumi tanulmányait Miskolcon és Egerben végezte. Érettségi után Nyírbátorban, majd Nagyenyeden tanított. 1883-1886 között Budapesten tanári oklevelet szerzett. Az ekkori tanári kapcsolatai, ismerettsége Hermann Antallal és Munkácsi Bernáttal elkötelezték két tudományterülettel, a nyelvészettel és a néprajzzal. Élete a tanári pályán Párádon indult 1887-1888ban, 1890-től Liptószentmiklóson, 1901-től Breznóbányán (Herman Ottó szülőtelepülésén), majd élete leghosszabb szakaszán, 1908-1921 között Miskolcon tanított. 1888-ban, parádi tartózkodása idején kísérletet tett egy palóc népköltési gyűjtemény összeállítására. Ez a munkája kéziratban maradt, s születésének századik évfordulóján az etnográfus utód, Bodgál Ferenc látta el bevezetővel, s rendezte sajtó alá a kiadványt. (Palóc népköltési gyűjtemény. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai, 1. Miskolc, 1963.) Hagyatéki anyaga halála után elkallódott, kéziratai közül csak azokat ismerjük, amelyek a Ehtnographia című néprajzi folyóirat egyes számaiban megjelentek. Levelezése viszont megőrződött, s az a Herman Ottó Múzeumba került. Bodgál Ferenc tette újra ismertté nevét, amikor a múzeum évkönyvében, másrészt az Ethnographiában publikálta Istvánffy Gyula levelezését. A nyelvész-néprajzos-honismereti kutatónak életében 40 tanulmánya és négy könyve jelent meg különféle szakfolyóiratokban és önálló kiadványként. Halála után két évtizeddel a miskolci polgári leányiskola évkönyvében Madarassy László etnográfus írt róla, ületve méltatta munkásságát, jelentőségét. Meglátása szerint - s ezzel a szaktuA palóc népélet kutatója, 1911 domány képviselői a későbbiekben is maradéktalanul egyetértettek - „Istvánffy Gyulát, mint a népi társadalom kutatásának leggazdagabb adatközlőjét kell számon tartani." Sírja a mindszenti római katolikus temetőben található. Fő munkái; Palócz mesék a fonóból. Liptószentmiklós, 1890., Palócz néprajzi tanulmányok. Budapest, 1894., A matyó nép élete. Miskolc, 1897., Történelem a polgári leányiskolák számára (tankönyv). Budapest, 1921., A Diósgyőr-hámori völgy. Turisták Lapja. 1921. III. évf. 65-77. pp., Palóc népköltési gyűjtemény. Miskolc, 1963. Irodalom: Bodgál Ferenc: Istvánffy Gyula (1863-1921). Ethnographia. LXXV. (1964) 455458. pp., Bodgál Ferenc: Istvánffy Gyula levelezése. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XI. Miskolc, 1972. 617-630. pp.; Dobrossy István: Istvánffy Gyula (1863-1921). Miskolc, 1999. 24-25. pp.