Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

1927-ben a Polgári Kaszinó Egyesület a városi kölcsönt megkapta, s elkészíttette az épület felújítási, átalakítási tervét. A közre fohomlokzattal, műhelyekkel a Szinvára néző „székházban" négy utcai termet, az udvar felé egy teraszról nyíló kártyatermet, ebből és egy külön előtérből nyíló játékszobát alakítottak ki. A játékszobából egy nagy alapterületű olvasó és könyvtárszoba nyüt. Az épület nyugati szárnyán még szobakonyha, két műhelybő álló együttest is kialakítottak. Az L alaprajzú (már a XIX. század végén a térképen jelzett) épületet fedett terasszal, fedett folyosóval látták el. Az épület főbejárata közvetlenül a 14. számú épület nyugati tűzfala mellett volt. A nagy udvar és kert olyan kuglizó kialakítására adott lehetőségét, amelyet a Szinvától azzal párhuzamosan - fedett, fából készült nyári helyiség választott el. Egy, az 1930-as években készült képeslap mutatja, hogy az Egyesület kerthelyisége egy vonalban volt a Rákóczi utcai, ún. Grabovszki-ház déli homlokzatával. A Kaszinó nem tudta törleszteni a felvett hitelt, s ezért az árverezés veszélye fenyegette. 1937-ben a polgármesterhez fordultak, hogy legalább a fennállásuk 100. évfordulóját megünnepelhessék. Az elnök az ismert történelem szakos tanár Porcs Kálmán, az alelnök a városi mérnök, Szűcs Sándor volt. Az iratokban nyomon követhető történet itt véget ér, de gyanítható, hogy a háborúra készülődés jegyében, illetve a háború alatt érdemi döntés nem született. Miskolc 1943ban megjelent telefonkönyve ugyanis a kaszinót továbbra is a régi helyén tünteti fel. Az utóélethez annyit, hogy Rásó József tanulmánya szerint 1945. január 1-én Nagy-Miskolc területén még 240 működő egyesület szerepelt a nyilvántartásban. Ezek közül 1949 végéig újabb 113 egyesület feloszlatására került sor. Azokat az egyesületeket, amelyek megérték ezt az időt egy belügyminiszteri rendeletre szigorú ellenőrzésnek vetették alá. 1957-től viszont már csak az új társadalmi rendszer által elfogadott, illetve szervezett egyesületek működhettek. A Miskolci Polgári Kaszinó a hivatalos nyilvántartás szerint 1945-ben még 298 fős tagsággal rendelkezett, az elnöki tisztséget 1947-től már nem töltötték be. A „javasolt" feloszlatásra, mint polgári szerveződésre, 1947-ben került sor. A Kaszinó ingó és ingatlan vagyonát a Miskolci Munkás Testedző Egylet igényelte és kapta meg. Egy archív fénykép szerint az épület lebontására az 1960-as évek közepén került sor. IRODALOM Rásó József: Nagymiskolc egyesületei a második világháború után. (Kézirat, megjelenés alatt) Veres László (szerk.): Miskolc története, IV/1-2. köt. Miskolc, 2003. 648-649, 663, 670, 702, 713, 726,1039. pp. Földes Lajos: Miskolci kék telefonkönyv, Miskolc, 1943. 75. p. Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Levéltári Évkönyve, IX. Miskolc, 1997. 213-269. pp. FORRÁS B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 2176/1935. A környezet a Kaszinó épületének lebontása után és a Szinva lefedése előttl960 után