Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. (Miskolc, 2003)

A Püspök és Alsó-Papszer, a mai Rákóczi utca kereskedő és polgárháza, megújuló középülete

Miskolci Polgári Kaszinó Egyesület kuglizó ja Miskolci képeslap, 1936 k. épülettömbtől keletre azonosítható. Ekkor már lé­tezik egy L-alaprajzú, nagyobb kiterjedésű kö­zépület. Az első világháborút követő kényszer­helyzetre később folyamatosan hivatkoztak a ka­szinó vezetői, ugyanis az történt, hogy a mai múzeum épületéből ide költöztették a női iparis­kola tanulóit. Amikor a Zenepalota elkészült, s oda átköl­tözött az iskola, 1926-ban a kaszinó vezetője át­alakításra, felújításra és az épület újra bútorozá­sára városi segélyt kért. Az elnök arra hivatko­zott, hogy „ősi" szervezetük 710 lelket számlál, s Miskolc egyik legnagyobb létszámú egyesülete. „A tervezett átalakítási és javítási munkálatok, valamint az egyszerű bebútorozás - írják Hodobay Sándor polgármesternek, - körülbelül 600 millió koronába kerülne, amit természetesen a kizárólag tisztviselőkből álló tagegyesületünk fedezni képtelen. Azért fordulunk teljes biza­lommal méltóságos polgármester úrhoz, kegyes­kedjék kieszközölni, hogy ősi egyesületünk - mi­ként a miskolci Nemzeti Kaszinó - a várostól 10 évre 300 millió korona kamatmentes kölcsönt kapjon."

Next

/
Thumbnails
Contents